Otkopi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Otkopi
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségKončanica
Jogállás falu
Irányítószám 43505
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség71 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Otkopi (Horvátország)
Otkopi
Otkopi
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 17° 10′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 40″, k. h. 17° 10′ 00″

Otkopi falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Končanicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 36, közúton 44 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 5 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, az Ilova bal partja melletti halastavak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A 19. század közepén keletkezett Brestovac Odkope nevű északi határrészén. A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 3, 1910-ben 343 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében magyar és cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 55%-a magyar, 36%-a cseh anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 54%-a cseh, 31%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 71 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
3 0 0 86 291 343 363 274 299 305 295 204 157 120 98 71

Nevezetességei[szerkesztés]

A 42-es számú ház telkén középkori kör alaprajzú erődítmény maradványai láthatók. A sáncok nyugati, az északi és a keleti oldalon ma is jól kivehetők. Azonosítása a középkori források alapján vitatott, Škiljan szerint a stupčanicai uradalomhoz tartozott.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]