Severin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Severin
Severin templomai
Severin templomai
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségSeverin
Jogállás község
Polgármester Žarko Žgela
Irányítószám 43274
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség536 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Severin (Horvátország)
Severin
Severin
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 50′ 30″, k. h. 16° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 50′ 30″, k. h. 16° 58′ 00″
Severin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Severin témájú médiaállományokat.

Severin falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 12, közúton 14 km-re délkeletre, a Bilo-hegység déli lejtőin, a 28-as számú főút mentén, Patkovac és Bulinac között, a Severinska-patak mentén fekszik.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Severinen kívül még Orovac település tartozik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint Severin területe már az ókorban lakott volt. A falu temetője közelében a Severinka és a Johovača-patakok közötti enyhe magaslaton található a Selište nevű régészeti lelőhely. A 2011-ben végzett régészeti feltárások során római tegulák és II. Konstantin császár pénzérméje került elő. Ezek alapján az itt állt római villagazdaságot a 4. századra keltezték. A C14-es analízis során megállapítást nyert, hogy ez a hely még a 7. és 8. században is lakott volt. Joggal feltételezhető az itteni népesség kontinuitása egészen a 13. századig. A Belovár-Daruvár úttól jobbra elterülő mocsaras területen, a Severinka hídja mögött, mintegy 200 méterre a mai falu szélétől a középkorban vár állt, melyet Palicsnának neveztek. Ez a vár három halmon álló három részből állt, melyet közös árokrendszer vett körül.

A mai Severin helyén állt középkori települést Palicsnát („Polichna” néven) 1277-ben említik először, amikor az itteni, Severinka-patak menti földek birtokosa Gurk fia Blasio volt. Plébániáját 1334-ben „ecclesia sancti Petri de Palichna”[2] alakban említik először a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között. 1366-ban a „Palychna” néven említett település a Beriszló nemzetséghez tartozó Miklós fia Lukács birtoka lett. Később több birtokosa is volt, többek között a Horváth, a Vitéz és Komarnicai családok. A település neve 15. században Guthi Országh Mihály nádor egy oklevelében személynév részeként már „de Paliczna Zenth Peter” alakban tűnik fel. 1501-ben az egyházközségi összeírásban „Palychna” néven találjuk. 1530-ban Szapolyai János király hívei között szerepel Palychnazentpetheri Ferenc is. A térséget a 16. század közepén elfoglalta a török, lakossága elmenekült vagy fogságba esett. Ezután helye több évtizedig lakatlan volt.

A falu a 17. századtól már Szeverin néven népesült be újra, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szeverin” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Pravoszláv templomát 1750-ben építették. 1755-ben itt volt a katonai hatóságok elleni ún. szeverini felkelés központja. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szeverin” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szeverin” néven 111 házzal, 236 katolikus és 369 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 652, 1910-ben 974 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 59%-a horvát, 30%-a szerb, 6%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 12%-a szerb nemzetiségű volt. Severint 1992-ben Belovártól Nova Rača községhez csatolták, majd 1997-ben erről leválasztva új, önálló községközpont lett. 2011-ben a településnek 536, a községnek összesen 877 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
652 739 665 804 882 974 1.076 1.087 993 937 912 820 760 673 638 536

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Palicsna középkori várának maradványai mintegy 200 méterre a mai falu Podrumača nevű részének szélétől, a Belovár-Daruvár úttól nyugatra elterülő mocsaras területen 130 méterre, a Severinka hídja mögött találhatók. A vár három halmon álló három részből állt, melyet közös ovális alaprajzú fal- és árokrendszer vett körül. A sáncokból csak az első, a legbelső látható, a többi sánc maradványa, csak nyomokban figyelhető meg. A vár a török háborúk idején, a 16. században pusztult el. Az egész várhely felszínén középkori (15. és 16. századi) kályha- és cseréptöredékek figyelhetők meg.
  • A falu temetője közelében a Severinka és a Johovača-patakok közötti enyhe magaslaton található a Selište nevű régészeti lelőhely. Az itt állt római villagazdaságot a 4. századra keltezték. A 2011-ben végzett régészeti feltárások során római tegulák és II. Konstantin császár pénzérméje került elő.

Kultúra[szerkesztés]

  • A község kulturális életének fő szervezője a KUD „Palična” kulturális és művészeti egyesület, melyet 1997-ben 80 taggal alapítottak. Célja a helyi népdalok, néptáncok, népszokások és népviselet megőrzése, bemutatása. Az egyesület három szekcióval alakult, tamburazenekarral, valamint színjátszó és gyermek folklór csoporttal. Azóta felnőtt, valamint idős folklór szekció is alakult.
  • A helyi kulturális élet fő eseménye a minden év június 24-én, Keresztelő Szent János ünnepén megrendezett „Severinsko ljeto” azaz Severini nyár rendezvénysorozata.
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1750-ben épült.
  • A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1996-ban építették.

Sport[szerkesztés]

  • NK Slavija Severin labdarúgóklub.
  • Slavija sporthorgász egyesület

Egyesületek[szerkesztés]

  • „Orovački brijeg” Severin szőlő és gyümölcstermesztők egyesülete
  • ”Srnjak” vadásztársaság
  • DVD Severin önkéntes tűzoltó egyesület
  • A honvédő háború veteránjainak egyesülete

Híres emberek[szerkesztés]

Palisnai János szlavón bán, vránai perjel feltételezett származási helye a középkori Palicsna volt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]