Donji Lipovčani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donji Lipovčani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállás falu
Irányítószám 43240
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 82 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság112 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donji Lipovčani (Horvátország)
Donji Lipovčani
Donji Lipovčani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 46′ 15″, k. h. 16° 33′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 15″, k. h. 16° 33′ 00″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Donji Lipovčani témájú médiaállományokat.

Donji Lipovčani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 27, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északnyugatra, Cerina és Gornji Lipovčani között fekszik. Határának legnagyobb részét termőföldek, délen pedig erdők borítják, melyeken át a Česma-folyó kanyarog.

Története[szerkesztés]

Lipovčanit a térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a két Lipovčani még együtt, „Dorf Lipovchany” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Lipovchani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Lipovchani” néven 32 házzal, 79 katolikus és 89 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A lipovčani pravoszláv parókia anyakönyveit 1765-től 1948-ig vezették. A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Donji Lipovčani lakosságát csak 1948 óta számlálják önállóan. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 74%-a horvát volt, szerbnek nem egészen 4%, jugoszlávnak pedig nem egészen 3% vallotta magát, a többiek identitása nem ismert. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 82 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 0 0 0 0 0 173 186 169 110 91 104 94 82

(1931-ig lakosságát az egységes Lipovčanihoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 18. században épült. A II. világháború idején az usztasák lerombolták. A háború után nem építették újjá, évtizedekig romokban állt. A harangot a romok mellett épített fémvázas haranglábon helyezték el. A templom maradványait a közelmúltban elbontották.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]