Donji Daruvar
| Donji Daruvar | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Daruvár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 624 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 220 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′, k. h. 17° 14′Koordináták: é. sz. 45° 37′, k. h. 17° 14′ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Daruvar falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 45, közúton 53 km-re délkeletre, Daruvár központjától 3 km-re északra, Nyugat-Szlavóniában, A Toplica és a Maminovac-patak közötti magaslaton fekszik.
Története[szerkesztés]
A település a 19. század elején keletkezett pravoszláv vlchok betelepítésével. Az első katonai felmérés térképén ezt a helyet még Daruvár egyik szőlőhegyeként „Didinovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Daruvar (Dolnji)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Daruvar (Dolni)” néven 46 házzal és 351 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 471, 1910-ben 1.480 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején (1861 és 1909 között) az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 53%-a cseh, 15%-a szerb, 12%-a magyar. 12%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 40%-a horvát, 29%-a cseh, 16%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 731 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 471 | 763 | 875 | 1.055 | 1.337 | 1.480 | 1.151 | 1.127 | 1.402 | 1.440 | 1.427 | 1.028 | 1.090 | 1.122 | 840 | 731 |
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 127. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
