Veliko Korenovo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veliko Korenovo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBelovár
Jogállás falu
Irányítószám 43000
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség461 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 51′ 23″, k. h. 16° 48′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 51′ 23″, k. h. 16° 48′ 13″
SablonWikidataSegítség

Veliko Korenovo falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délnyugatra, a megyeszékhely szomszédságában, a Belovačka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A szomszédos Malo Korenovo falu határában tárták fel 1956-ban és 1961-ben a szakemberek az újkőkori korenovói kultúra lelőhelyét, melyről az i. e. 4600 és 4200 között virágzott kultúra a nevét kapta. A Česma folyó völgyének lejtőin a jellegzetes vonaldíszes kerámiák mellett egy kőszerszámokat előállító műhely leletei is előkerültek.

Korenovo első írásos említése 1334-ben történt a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák felsorolásában „Item ecclesia beate virgihis de Koren” alakban.[2] A dokumentum szerint plébániatemploma Szűz Mária tiszteletére volt szentelve. Valószínűleg a 14. század végén építtette a falu határába szentjakabi István fia Ákos „Szobocsina” várát, melyet 1438-ban említenek először, amikor Albert király híveinek a Tallóciaknak adta. A várnak felszíni nyoma nem maradt, a helye máig nem azonosított. 1501-ben említik a falu templomának Imre nevű plébánosát „Emericus plebanus beate virginis in Koren” néven, majd 1507-ben említik plébániáját is. A térséget 16. század végén szállta meg a török. A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A várat is teljesen lerombolták. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált.

A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Korenovo” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Korenovo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Korenovo” néven 78 házzal, 74 horvát és 323 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 554, 1910-ben 653 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 59%-a szerb, 29%-a magyar, 11%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 65%-a horvát, 23%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 534 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
544 663 722 711 662 653 682 717 612 617 589 570 594 582 631 534

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]