Grginac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Grginac
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Község Veliko Trojstvo
Jogállás falu
Irányítószám 43226
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 231 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Grginac (Horvátország)
Grginac
Grginac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 54′ 50″, k. h. 16° 53′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 54′ 50″, k. h. 16° 53′ 40″

Grginac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 4, közúton 6 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re délnyugatra, a Bilo-hegység nyugati lejtőin, a Bjelovacka- és Dobrovita-patakok közötti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a középkorban is lakott volt. A tatárjárás pusztítása után a közelében földvárat emeltek, melyről a grginaci vasútállomástól 400 méterre, a Bellovacka-patak és a Lug nevű erdő között zajlott régészeti feltárások során nyertek bizonyságot. Régészeti lelőhelyek és főként kerámia leletek találhatók találhatók a területén több helyen, így Milan Grbačić grginaci udvarházánál, valamint Antun Remenarić, valamint M. és J. Grbačić földbirtokán, továbbá a Bjelovacka és Dobrovita patakok közén is. A térséget 16. század végén szállta meg a török. A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált.

A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Gerginczi” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gerginecz” néven szerepel. [2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Gerginecz” néven 10 házzal, 66 katolikus vallású lakossal találjuk. [3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 160, 1910-ben 337 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 59%-a horvát, 35%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 75%-a horvát, 17%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 231 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
160 189 219 284 306 337 347 376 331 278 275 248 237 286 273 231

Nevezetességei[szerkesztés]

Középkori földvár maradványai a grginaci vasútállomástól 400 méterre, a Bellovacka-patak és a Lug nevű erdő között.

Egyesületek[szerkesztés]

A település önkéntes tűzoltóegyletét 2005-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]