Malo Trojstvo
| Malo Trojstvo | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Veliko Trojstvo |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43226 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 138 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 58′ 01″, k. h. 16° 56′ 47″45.966900°N 16.946500°EKoordináták: é. sz. 45° 58′ 01″, k. h. 16° 56′ 47″45.966900°N 16.946500°E | |
 | |
Malo Trojstvo falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 11, közúton 13 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Bellovacka-patak mentén fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Malo Troisztvo” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Trojsztvo (Malo)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Trojsztvo (Malo)” néven 29 házzal, 168 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 181, 1910-ben 278 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 158 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 181 | 217 | 230 | 254 | 263 | 278 | 265 | 277 | 294 | 276 | 286 | 269 | 255 | 249 | 178 | 158 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját már 1720-ban említik. 1739-ben és 1743-ban is teljesen megújították. A 19. század közepére mégis olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. A mai kápolnát 1929-ben építették. Kisméretű épület északnyugati tájolású szentéllyel, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtornya a délkeleti homlokzat felett magasodik. A kápolna a főutca mellett áll, mögötte a falu szélén található a falu temetője.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 694. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 14.)
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
