Malo Trojstvo

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Malo Trojstvo
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVeliko Trojstvo
Jogállás falu
Irányítószám 43226
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség158 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Malo Trojstvo (Horvátország)
Malo Trojstvo
Malo Trojstvo
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 16° 56′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 16° 56′ 45″

Malo Trojstvo falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 11, közúton 13 km-re északkeletre, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Bellovacka-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A mai falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Malo Troisztvo” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Trojsztvo (Malo)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Trojsztvo (Malo)” néven 29 házzal, 168 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 181, 1910-ben 278 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 158 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
181 217 230 254 263 278 265 277 294 276 286 269 255 249 178 158

Nevezetességei[szerkesztés]

A Szentlélek tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját már 1720-ban említik. 1739-ben és 1743-ban is teljesen megújították. A 19. század közepére mégis olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. A mai kápolnát 1929-ben építették. Kisméretű épület északnyugati tájolású szentéllyel, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtornya a délkeleti homlokzat felett magasodik. A kápolna a főutca mellett áll, mögötte a falu szélén található a falu temetője.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]