Podgorci (Rojcsa)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Podgorci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségRojcsa
Jogállás falu
Irányítószám 43211
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 444 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság163 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Podgorci (Horvátország)
Podgorci
Podgorci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 16° 47′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 00″, k. h. 16° 47′ 45″

Podgorci falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Rojcsához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 9, közúton 11 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, Domakuš és Kobasičari között, a Bilo-hegység lejtőin, a Kukovica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A több évtizedes török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Podgorczi” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott.

A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Podgorczi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Podgorczi” néven 39 házzal, 49 katolikus és 189 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 348, 1910-ben 385 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 58%-a szerb, 32%-a horvát, 9%-a német anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 76%-a horvát, 14%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 444 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
348 416 409 461 369 385 394 441 429 468 465 446 412 417 486 444

(1857 és 1880 között Lipovčani, Prnjavor és Reškovci, 1857 és 1890 között pedig Visovi lakosságát is ide számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Petka tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a 18. század első felében épült, mai formáját a 19. század elején nyerte el. Egyhajós, keletelt, négyszög alaprajzú épület félköríves szentéllyel. Harangtornya a főhomlokzat felett áll, gúla alakú toronysisak fedi. Belül csehsüveg boltozatos, a kórus széles boltíveken nyugszik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]