Kašljavac
| Kašljavac | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Šandrovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43274 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 103 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 38″, k. h. 17° 00′ 06″45.877100°N 17.001600°EKoordináták: é. sz. 45° 52′ 38″, k. h. 17° 00′ 06″45.877100°N 17.001600°E | |
 | |
Kašljavac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Šandrovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovár központjától légvonalban 13, közúton 18 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re délnyugatra, a Bilo-hegység déli lejtőin, a Miklenska-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Kasliavacz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kaslyavecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kaslyavecz” néven 53 házzal, 17 katolikus és 322 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 177, 1910-ben 355 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 68%-a szerb, 28%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új Szerb-Horvát-Szlovén Állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 52%-a horvát, 37%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 153 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 177 | 206 | 221 | 278 | 325 | 355 | 409 | 485 | 466 | 430 | 386 | 305 | 250 | 206 | 170 | 153 |
Egyesületek
[szerkesztés]Az önkéntes tűzoltó egyesületet 1981-ben alapították.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 293. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 187. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 8.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A község rendezési terve (horvátul)
