Zdenčac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Zdenčac
Közigazgatás
Ország  Horvátország
Megye Belovár-Bilogora
Község Gerzence
Jogállás falu
Irányítószám 43280
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 441 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 135 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zdenčac (Horvátország)
Zdenčac
Zdenčac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 38′ 00″, k. h. 16° 55′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 00″, k. h. 16° 55′ 15″

Zdenčac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 33, közúton 44 km-re délre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északra, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 45-ös számú főút mentén Garešnički Brestovac és Palešnik között, a Velika és Mala Radmilovača- (más néven Zdenčac) patakok partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A település területén már a középkorban is éltek emberek. Ezt igazolják a Krljanuše és a Paljevine nevű régészeti lelőhelyeken előkerült leletek. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Zdenchacz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zdenchecz” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Zdenchecz” néven 22 házzal és 123 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 317,1910-ben 445 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 71%-a horvát, 16%-a szerb, 9%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 82%-a horvát, 6%-a szerb, 4%-a cseh, 3%-a magyar nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 441 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
317 265 263 349 411 445 489 570 604 597 596 513 514 469 495 441

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]