Goveđe Polje

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Goveđe Polje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDežanovac
Jogállás falu
Irányítószám 43506
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 100 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Goveđe Polje (Horvátország)
Goveđe Polje
Goveđe Polje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 17° 05′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 31′ 00″, k. h. 17° 05′ 20″

Goveđe Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Dežanovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 47, közúton 64 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 13, közúton 18 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délre, Nyugat-Szlavóniában, a Bela-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. A települést az első katonai felmérés térképén „Dorf Govegie Polie” néven találjuk. Neve marhákkal legeltetett mezőt jelent.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Govegyepolye” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Govegyepolye” néven 53 házzal és 262 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 245, 1910-ben 534 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú magyar lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a magyar, 43%-a szerb, 4%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett.

1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 66%-a szerb, 16%-a magyar, 5%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 222 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
245 353 366 507 495 534 528 527 486 483 400 330 241 202 140 100

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária szentéges szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját 1931-ben építették. Kisméretű épület, a hajónál szűkebb, négyszögletes szentéllyel. A harangtorony a délkeleti homlokzat előtt áll, piramis alakú toronysisak fedi. Ma eléggé rossz állapotban van.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]