Novoseljani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Novoseljani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBelovár
Jogállás falu
Irányítószám 43000
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség708 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Novoseljani (Horvátország)
Novoseljani
Novoseljani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 16° 52′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 30″, k. h. 16° 52′ 15″

Novoseljani falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 5, közúton 7 km-re keletre Belovár és Prokljuvani között a Belovacka-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A település helyén már a középkorban is falu volt, melynek Szűz Mária plébániáját 1334-ben „Item ecclesia beate virginis de Ohesuricha” néven említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között. 1495-ben már „Also Chezmycze” (azaz Alsócsezmice) a neve. Gál nevű plébánosát 1501-ben „Gallus plebanus de inferiori Chesmycze” alakban említik.[2] A falut a 16. században pusztította el a török és helye évtizedekig pusztaság volt.

A mai település 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Novo Szellyani” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Novoszellyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Novoszellyani” néven 15 házzal, 9 katolikus és 84 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 137, 1910-ben 414 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 38%-a szerb, 31%-a cseh, 29%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 83%-a horvát, 8%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 708 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
137 139 156 293 355 414 401 548 615 566 710 731 761 790 784 708

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]