Veliki Zdenci

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Veliki Zdenci
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségGrobosinc
Jogállás falu
Irányítószám 43290
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség914 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veliki Zdenci (Horvátország)
Veliki Zdenci
Veliki Zdenci
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 00″, k. h. 17° 05′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 00″, k. h. 17° 05′ 30″

Veliki Zdenci (régi magyar neve Alsó-Zdench, latinul: Zdench Inferior) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 32, közúton 40 km-re délkeletre, Verőcétől légvonalban 29, közúton 34 km-re délnyugatra, községközpontjától 8 km-re délnyugatra Nyugat-Szlavóniában, az Ilova-folyó jobb partján elterülő termékeny mezőn fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkori Alsó- és Felső-Zdench a 13. század óta szerepel az írásos forrásokban. Első említése 1244-ben, illetve 1255-ben történt. Alsó-Zdench a mai Veliki Zdencinek, míg Felső-Zdench a mai Mali Zdencinek felelt meg. Alsó-Zdench Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemplomát 1334-ben „Primo ecclesia beate virginis de Zdench inferiori” alakban említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között. A település a középkori oklevelekben oppidumként szerepel, fontos uradalmi központként vásártartási joggal rendelkezett. Ebben az időszakban pezsgő élet folyhatott itt. Templomának titulusa időközben megváltozott, hiszen 1501-ben Balázs nevű plébánosát már „Blasius omnium sanctorum de Zdencz” néven említik. [2]

A mai Veliki Zdenci határában állt „Izdench” várát 1272-ben említik először. 1306-ban a Pok nembeli Meggyesi család birtoka volt. A család (mely nevét egyik birtokközpontjáról Aranyosmeggyesről nyerte) birtoka volt annak kihalásáig 1493-ig, ezután más birtokokkal együtt az ecsedi Bátori családé volt. 1478-ban ebben a várban ülésezett a horvát szábor a török elleni védelemről és az ezzel kapcsolatos kötelezettségekről.

1552-ben több mint száz évig tartó ismétlődő támadások után a török elfoglalta a közeli Verőce várát, majd rögtön ezután Zdencit is és tovább támadt nyugat felé. Grobosinc vidéke az Oszmán Birodalom határterületén, többnyire a senkiföldjén feküdt, mely gyakran ki volt téve mindkét fél támadásainak. A pakráci szandzsák részét képező Zdenci („Szdenay”) várában 10 lovas és 99 gyalogos katonából álló őrség állomásozott, a környező terület pedig pusztaság volt.

A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.

A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Veliki Zdenczi” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zdenczi (Veliki)” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zdenczi” néven 68 házzal, 142 katolikus és 252 ortodox vallású lakossal találjuk. [4]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 784, 1910-ben 1.516 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében nagyszámú cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 42%-a cseh, 28%-a horvát, 28%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 50%-a horvát, 22%-a cseh, 15%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 914 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
784 905 1.121 1.363 1.498 1.516 1.474 1.376 1.161 1.344 1.329 1.322 1.416 1.323 1.075 914

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A Szent Kereszt Felmagasztalása (Vozvdviženija časnog Krsta) tiszteletére szentelt régi pravoszláv parochális templomát 1744-ben még fából építették. Ennek helyén építették fel 1848-ban az új, falazott templomot. A II. világháború idején egy bombázás során súlyosan megrongálódott és 1996-ig romokban állt. A helyi pravoszláv parókia ez irányú erőfeszítései ellenére sem sikerült anyagi fedezetet találni a templom felújításához. A délszláv háború idején a romokat lebontották. Először a harangtornyot, majd a megmaradt falakat is eltávolították arra hivatkozva, hogy azok maguktól dőlhetnek össze. A helyén ma park található, vele átellenben építették fel az új evangélikus templomot. Ma is bírósági per folyik a helyi parókia és a községi önkormányzat között a templom lebontásának körülményeivel kapcsolatban.
  • Izdenc középkori várából mára csak az egykori sáncok és árkok maradványai láthatók. A vár a falu déli részén a régi temető végében, a Crni lugnak nevezett helyen, az Ilova partja közelében állt. A központi rész egy dombon állt, melyet kettős sánc és hármas árokrenszer övezett. A helyet teljesen benőtte a növényzet és a folyó áradásai is rendszeresen elmossák. Így a fák között jobbára halmok és süppedések mutatják az egykori vár helyét. A helyi hagyomány szerint közelében egy tekintélyes méretű török híd ívelt át a folyón.
  • 1990 és 1995 között épült fel a falu új evangélikus temploma. [7]

Kultúra[szerkesztés]

A KUD Česka beseda kulturális és művészeti egyesület a zdenci csehek kulturális életének szervezője.

Sport[szerkesztés]

A helyi sportélet képviselői a "Zdenka" labdarúgóklub, a "KK Zdenka" tekeklub, a "Zdenka" teniszklub, az "Otkos 10" bocsaklub, a „Šaran” sporthorgász egyesület és „Zenge” paintball klub.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]