Daruvarski Brestovac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Daruvarski Brestovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségKončanica
Jogállás falu
Irányítószám 43505
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 702 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság157 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Daruvarski Brestovac (Horvátország)
Daruvarski Brestovac
Daruvarski Brestovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 15″, k. h. 17° 07′ 40″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 15″, k. h. 17° 07′ 40″

Daruvarski Brestovac (1921-ig Brestovac, majd 1991-ig Brestovac Daruvarski, csehül: Daruvarskỳ Brestov) cseh nemzetiségű falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Končanicához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 38, közúton 47 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 8, közúton 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területe már az ókorban lakott volt. Donji kraj nevű településrészétől mintegy egy kilométerre a Kamenik – Staro polje lelőhelyen római tegulák, mozaik és freskótöredékek kerültek elő, melyekből a szakemberek arra következtettek, hogy itt az ókorban egy villagazdaság, ún. villa rustica állt.

Ennek a lelőhelynek a közelében az Ilova és a Toplica folyók között a Điurđička nevű erdőben Toplica néven már a középkorban is jelentős település volt. Itt találhatók a térség legjelentősebb középkori településének Toplicának a maradványai. Itt 1702-ben még láthatók voltak az 1334-ben, majd később többször is említett középkori Szent György plébániatemplom romjai is. Brestovac várát már a 13. században, plébániáját 1334-ben említik „Item beate virgnis in possessione filiorum Ysau” néven. [2] A plébánia központja ott állt, ahol ma a brestovaci pravoszláv parókia van. A vár és a templomok a 16. század közepén a török háborúkban pusztultak el. A térség 1542 és 1687 között török uralom alatt állt és lényegében lakatlan volt.

A török kiűzése után rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő horvát családok a Szávamente, Lika és Gorski kotar területéről, míg a szerbek Boszniából érkeztek. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Brestovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bresztovacz” néven szerepel. [3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bresztovacz” néven 162 házzal, 474 katolikus és 396 ortodox vallású lakossal találjuk. [4]

A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 810, 1910-ben 2.043 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében főként cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 60%-a cseh, 14%-a magyar, 11%-a horvát, 10%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 65%-a cseh, 17%-a horvát, 10%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 702 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
810 1.214 1.500 1.650 1.870 2.043 1.843 1.852 1.551 1.581 1.511 1.200 1.038 889 887 702

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kamenik – Staro polje régészeti lelőhely egy római villagazdaság épületeinek romjaival. A lelőhelyről római tegulák, mozaik és freskótöredékek kerültek elő. Ennek a helynek a közelében állt a középkori Toplica a 14. században említett Szent György plébániatemplommal.
  • A Varošina nevű régészeti lelőhelyen Donji krajtól egy kiométerre északnyugatra volt a középkori Brestovac a 14. században említett Szűz Mária templommal.
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1906-ban épült. A kápolna ma is jó állapotban áll fákkal övezve a falu közepén, az út kettős kanyarulatának nyugati oldalán. Egyhajós épület, nyugatra néző szentéllyel, a keleti homlokzat felett emelkedő, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtoronnyal.
  • Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1746-ban még kőből épült. Ez a templom a mai pravoszláv temető területén állt. Mintegy száz méterre délkeletre a katolikus kápolnától 1887-ben új templomot építettek, melyet azonban 1930-ban le kellett bontani és ekkor építették a helyére a ma is álló templomot. A templom sérülés nélkül vészelte át a II. világháborút és a délszláv háborút is, mely alatt az itteni pravoszláv pap egymaga látta el Daruvár egész térségének az egyházi szolgálatát.

Kultúra[szerkesztés]

A település cseh nemzetiségű lakóinak kulturális központja a cseh ház. A helyi kulturális élet szervezője a Česká beseda Končanica kulturális egyesület.

Oktatás[szerkesztés]

A településen a končanivai Jozef Ružička elemi iskola területi tagozata működik.

Sport[szerkesztés]

NK Mladost Daruvarski Brestovac labdarúgóklub

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]