Daruvarski Brestovac
| Daruvarski Brestovac | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Končanica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43505 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 546 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 157 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 16″, k. h. 17° 07′ 39″45.621000°N 17.127600°EKoordináták: é. sz. 45° 37′ 16″, k. h. 17° 07′ 39″45.621000°N 17.127600°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Daruvarski Brestovac témájú médiaállományokat. | |
Daruvarski Brestovac (1921-ig Brestovac, majd 1991-ig Brestovac Daruvarski, csehül: Daruvarskỳ Brestov) cseh nemzetiségű falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Končanicához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 38, közúton 47 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 8, közúton 10 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu területe már az ókorban lakott volt. Donji kraj nevű településrészétől mintegy egy kilométerre a Kamenik – Staro polje lelőhelyen római tegulák, mozaik és freskótöredékek kerültek elő, melyekből a szakemberek arra következtettek, hogy itt az ókorban egy villagazdaság, ún. villa rustica állt.
Ennek a lelőhelynek a közelében az Ilova és a Toplica folyók között a Điurđička nevű erdőben Toplica néven már a középkorban is jelentős település volt. Itt találhatók a térség legjelentősebb középkori településének Toplicának a maradványai. Itt 1702-ben még láthatók voltak az 1334-ben, majd később többször is említett középkori Szent György plébániatemplom romjai is. Brestovac várát már a 13. században, plébániáját 1334-ben említik „Item beate virgnis in possessione filiorum Ysau” néven.[2] A plébánia központja ott állt, ahol ma a brestovaci pravoszláv parókia van. A vár és a templomok a 16. század közepén a török háborúkban pusztultak el. A térség 1542 és 1687 között török uralom alatt állt és lényegében lakatlan volt.
A török kiűzése után rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő horvát családok a Szávamente, Lika és Gorski kotar területéről, míg a szerbek Boszniából érkeztek. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Brestovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bresztovacz” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bresztovacz” néven 162 házzal, 474 katolikus és 396 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 810, 1910-ben 2.043 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében főként cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 60%-a cseh, 14%-a magyar, 11%-a horvát, 10%-a szerb anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 65%-a cseh, 17%-a horvát, 10%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 702 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 810 | 1.214 | 1.500 | 1.650 | 1.870 | 2.043 | 1.843 | 1.852 | 1.551 | 1.581 | 1.511 | 1.200 | 1.038 | 889 | 887 | 702 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kamenik – Staro polje régészeti lelőhely egy római villagazdaság épületeinek romjaival. A lelőhelyről római tegulák, mozaik és freskótöredékek kerültek elő. Ennek a helynek a közelében állt a középkori Toplica a 14. században említett Szent György plébániatemplommal.
- A Varošina nevű régészeti lelőhelyen Donji krajtól egy kiométerre északnyugatra volt a középkori Brestovac a 14. században említett Szűz Mária templommal.
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1906-ban épült. A kápolna ma is jó állapotban áll fákkal övezve a falu közepén, az út kettős kanyarulatának nyugati oldalán. Egyhajós épület, nyugatra néző szentéllyel, a keleti homlokzat felett emelkedő, piramis alakú toronysisakkal fedett harangtoronnyal.
- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1746-ban még kőből épült. Ez a templom a mai pravoszláv temető területén állt. Mintegy száz méterre délkeletre a katolikus kápolnától 1887-ben új templomot építettek, melyet azonban 1930-ban le kellett bontani és ekkor építették a helyére a ma is álló templomot. A templom sérülés nélkül vészelte át a II. világháborút és a délszláv háborút is, mely alatt az itteni pravoszláv pap egymaga látta el Daruvár egész térségének az egyházi szolgálatát.
Kultúra
[szerkesztés]A település cseh nemzetiségű lakóinak kulturális központja a cseh ház. A helyi kulturális élet szervezője a Česká beseda Končanica kulturális egyesület.
Oktatás
[szerkesztés]A településen a končanivai Jozef Ružička elemi iskola területi tagozata működik.
Sport
[szerkesztés]NK Mladost Daruvarski Brestovac labdarúgóklub
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 78. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 2.)
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- A Česká beseda Končanica kulturális egyesület honlapja (csehül)
