Višnjevac (Veliko Trojstvo)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Višnjevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVeliko Trojstvo
Jogállás falu
Irányítószám 43226
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 116 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság195 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Višnjevac (Horvátország)
Višnjevac
Višnjevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 58′ 30″, k. h. 16° 55′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 58′ 30″, k. h. 16° 55′ 20″

Višnjevac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Veliko Trojstvo községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 11, közúton 13 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északra, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin, a Dobrovita-patak völgye feletti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve meggyfákkal benőtt helyet jelöl. A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Vissnyevecz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Vissnyevecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Visnyevacz” néven 26 házzal, 150 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 164, 1910-ben 210 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 85%-a horvát, 14%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 116 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
164 181 157 173 178 210 227 234 282 284 298 262 205 163 149 116

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter vés Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus kápolnáját már 1707-ben említik. Az épület idővel olyan rossz állapotba került, hogy le kellett bontani. 1850 után már nem említik többé, a szakrális emlékek között csak a temető egy kereszt szerepel a korabeli forrásokban. A mai kápolnát 1893-ban építették, 1969-ben megújították.

Egyesületek[szerkesztés]

A helyi önkéntes tűzoltóegyletet 1952-ben alapították. 1993-ban csatlakozott a községi tűzoltóegylethez.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]