Velika Trnava

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Velika Trnava
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségHercegovac
Jogállás falu
Irányítószám 43284
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség298 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság140 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Velika Trnava (Horvátország)
Velika Trnava
Velika Trnava
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 17° 01′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 30″, k. h. 17° 01′ 50″

Velika Trnava (1900-ig Trnava) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Hercegovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 29, közúton 37 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 18, közúton 28 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északkeletre Monoszló keleti részén, a Trnava-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A török kiűzése után az elhagyatott területen rengeteg szántóföld hevert parlagon, műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott. A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Ternava” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ternava” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ternava” néven 119 házzal, 600 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része volt. 1857-ben 637, 1910-ben 608 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát nemzetiségű volt. A közigazgatás átszervezése után 1993. április 28-án Hercegovac község része lett. 2011-ben a településnek 298 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
637 603 594 646 660 608 627 619 581 576 530 479 412 401 337 298

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]