Križ Gornji
| Križ Gornji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Tapalóc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43202 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 125 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 197 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 02′ 38″, k. h. 16° 46′ 07″46.044000°N 16.768500°EKoordináták: é. sz. 46° 02′ 38″, k. h. 16° 46′ 07″46.044000°N 16.768500°E | |
 | |
Križ Gornji falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Tapalóchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 17, közúton 22 km-re északnyugatra, községközpontjától 4 km-re északra, a Bilo-hegység déli oldalának egyik magaslatán fekszik.
Története
[szerkesztés]A település Velika néven már a középkorban is létezett, plébániáját 1334-ben említik a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között „ecclesia sancte crucis” néven. Ugyanezt a plébániát említik 1342-ben is. 1501-ben György nevű plébánosát említik „Georgius plebanus sancte crucis in Velyka” alakban.[2] Nevét a Szent Kereszt tiszteletére szentelt templomáról kapta.
A török megszállás teljesen megváltoztatta az itteni táj képét. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Kriss” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott.
A település Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kris” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kris” néven 46 házzal, 249 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 296, 1910-ben 422 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 98%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 144 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 296 | 339 | 367 | 400 | 391 | 422 | 405 | 401 | 360 | 348 | 332 | 284 | 240 | 199 | 167 | 144 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma[7] középkori eredetű. A gótikus épületet 1735-ben barokk stílusban építették át. 1771-ben, 1842-ben és 1889-ben megújították. Egyhajós, négyszög alaprajzú épület, szűkebb, négyszögletes szentéllyel, melyhez északról csatlakozik a sekrestye. A harangtorony a nyugati homlokzat felett áll, gúla alakú toronysisak fedi. A templom az átépítések ellenére sokat megőrzött a középkori épületből. Megmaradt a falak középkori szerkezete és a csúcsíves ablakok is. A templom a falun kívül északnyugatra áll, körülötte található a falu temetője. A templomhoz hasonlóan a temetőt is a középkor óta folyamatosan használják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 353. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 188 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2019. szeptember 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 21.)
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3206.
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
