Mala Trnovitica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mala Trnovitica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségVelika Trnovitica
Jogállás falu
Irányítószám 43285
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség48 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Terület4,96 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 42′ 31″, k. h. 16° 56′ 21″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 31″, k. h. 16° 56′ 21″
SablonWikidataSegítség

Mala Trnovitica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Velika Trnoviticához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 22, közúton 28 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északnyugatra, a Monoszlói-hegység keleti lejtői alatt fekszik.

Története[szerkesztés]

Trnovitica története a középkorig nyúlik vissza. Története során Mala Trnovitica nagyrészt az egységes Trnovitica részeként, a 18. századtól azonban egyre többször önállóan jelenik meg. Trnoviticát már a 12. századtól említik az írásos források, amikor Belus szlavón bán birtoka volt. A bán nagy tisztelője volt a Zágráb közelében található goricai Szűz Mária kolostor szerzeteseinek, akiket itteni birtokára is meghívott. Valószínűleg ők alapították a trnoviticai Szent Márton templomot is. A török a 16. század közepén (Garics várának eleste 1544.) foglalta el ezt a területet, mely ezután több mint száz évig lakatlan maradt.

A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A 17. század közepén elsősorban a Lonja és a Szávamentéről, majd később Zengg és Lika vidékéről települt be a katolikus horvát lakosság. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mala Ternovicza” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában az akkor egységes települést „Ternoviticza” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Ternoviticza” néven 211 házzal, 1112 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. Mala Trnovitica településnek 1890-ben 264, 1900-ban 293 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 89%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 58 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 264 293 0 0 0 257 254 216 177 132 82 76 58

(1857 és 1880, valamint 1910 és 1931 között lakosságát az egységes Trnoviticához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falutól 1 km-re északnyugatra, a Sječa-erdőben a Rakov és Jakobova-patakok összefolyásánál a „Gradište” nevű helyen középkori vár maradványai találhatók. Ma is jól kivehető az a domb amin egykor a vár állt az egykori várárok nyomaival. A régészeti lelőhelyet a középkori forrásokban is említett Garignica várával azonosítják. A várat 1447-ben kezdte építeni Pekri Miklós fia László. 1456-ban Nagy Simon megostromolta, Vitovec János vicebán pedig visszafoglalta. További sorsa nem ismert, valószínűleg a török időkben pusztult el.
  • A Jakobova-pataktól keletre egy „Gradine” nevű hely is található, ahol ugyancsak középkori vár maradványait feltételezik, de ennek látható felszíni nyomai nincsenek. Talán az 1447-től említett Nerjuk várával azonos, mely a décsei Roh család birtoka volt.
  • Római katolikus kápolnája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]