Zdenčec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Zdenčec
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállás falu
Irányítószám 43245
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség103 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zdenčec (Horvátország)
Zdenčec
Zdenčec
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 16° 40′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 40″, k. h. 16° 40′ 50″

Zdenčec falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 16, közúton 21 km-re délnyugatra, községközpontjától 11 km-re északkeletre, a Csázmát Belovárral összekötő 43-as számú főúttól északra fekszik. Házai a kelet-nyugati irányú főutca mentén sorakoznak. Határának legnagyobb részét termőföldek, északon pedig az 1500 hektáros Sišćani halastórendszer teszi ki.

Története[szerkesztés]

A mai falu a török kiűzése után a 17. században betelepített falvak közé tartozik. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szdenchecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zdenchecz” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zdenchecz” néven 22 házzal, 123 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 153, 1910-ben 253 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 103 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
153 0 263 80 266 253 251 240 248 253 243 180 151 144 130 103

(1869-ben lakosságát Sišćanihoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Az északi határában fekvő Sišćani-halastavak a közeli Blatnicai-tóval együtt ma 120 különböző madárfaj élőhelye.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]