Donja Šušnjara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donja Šušnjara
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségŠtefanje
Jogállás falu
Irányítószám 43246
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség131 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donja Šušnjara (Horvátország)
Donja Šušnjara
Donja Šušnjara
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 46′ 00″, k. h. 16° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 46′ 00″, k. h. 16° 45′ 00″

Donja Šušnjara falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Štefanjéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 16, közúton 24 km-re délnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre a Štefanjét Martinaccal összekötő út mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor katolikus horvát és pravoszláv szerb lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Susnar” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Sussnyara” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Sussnyara” néven 71 házzal, 368 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 328, 1910-ben 547 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 131 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
328 320 363 447 501 547 536 578 499 510 397 297 234 192 169 131

(1931-ig Šušnjara néven a mai Gornja Šušnjara lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szűz Mária szíve tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]