Katinac

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Katinac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállás falu
Irányítószám 43532
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség115 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság220 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Katinac (Horvátország)
Katinac
Katinac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 10″, k. h. 17° 24′ 20″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 10″, k. h. 17° 24′ 20″

Katinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 52, közúton 62 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 15, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától 2 km-re délnyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi részén, a Krivaja és Puklica-patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Katinacz” néven Korenica településrészeként találjuk.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Katinacz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Katinacz” néven 29 házzal 240 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 131, 1910-ben 345 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 89%-a szerb, 9%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 96%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb kézen volt. 1991 novemberében az Orkan-91 hadművelet első szakaszában foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság nagyrészt elmenekült, helyükre koszovói horvátok érkeztek. A falunak 2011-ben 115 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
131 0 216 248 309 345 326 344 268 243 266 230 174 156 166 115

(1869-ben lakosságát Potočanihoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális templomának elődje Puklicán épült a 18. század közepén. Ez valószínűleg egy fatemplom volt. A mai katnicai templom 1868-ban épült. Ikonosztázát Evtimije Subotić festette. A templomot 1978/79-ben felújították. A délszláv háború idején ismeretlenek behatoltak a templomba és kilenc ikont tönkretettek.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]