Donja Petrička

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Donja Petrička
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségIvanska
Jogállás falu
Irányítószám 43232
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség156 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Donja Petrička (Horvátország)
Donja Petrička
Donja Petrička
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 16° 48′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 00″, k. h. 16° 48′ 00″

Donja Petrička falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 19, közúton 23 km-re délre, községközpontjától 7 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Babinac és Samarica között, a Sredska-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Petrička helyén már a középkorban jelentős település volt, melynek plébániáját 1334-ben „ecclesia beati Petri apostoli de Dubnicha” alakban említik.[2] A középkori templom a mai Gornja Petrička központjában a mai Szent Péter Pál plébániatemplom helyén állt. Rajta kívül még két kápolnát is említenek, melyek Szent Eranciscus és Szent Katalin tiszteletére voltak szentelve. A középkori falut a török pusztította el a 16. század közepén. Ezt követően a térség mintegy száz évig lakatlan maradt.

A mai falu a török kiűzése után a 17. század közepén keletkezett, amikor katolikus horvát lakossággal telepítették be. Nevét templomának védőszentjéről kapta. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Petrichka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Petrichka” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Petrichka” néven 84 házzal, 481 katolikus lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1890-ben 333, 1910-ben 428 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 156 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 333 426 428 505 499 510 511 461 396 319 248 227 156

(1857 és 1880 között lakosságát Gornja Petričkához számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Illés próféta tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a samaricai plébánia filiája. A kápolnát 1898-ban építették, hosszúsága 4, szélessége 3 méter. Oltára falazott, felette Illés próféta nagyméretű képe látható. A kápolna 50 kg súlyú harangját 1898-ban öntötték.

Egyesületek[szerkesztés]

A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1951-ben alapították, tűzoltószerházuk a falu központjában áll.

Sport[szerkesztés]

Itt található az NK Moslavina labdarúgóklub sportpályája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]