Gornje Zdelice
| Gornje Zdelice | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Kapela |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43203 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 95 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 01′ 19″, k. h. 16° 52′ 13″46.021900°N 16.870200°EKoordináták: é. sz. 46° 01′ 19″, k. h. 16° 52′ 13″46.021900°N 16.870200°E | |
 | |
Gornje Zdelice falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Kapelához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 14, közúton 18 km-re, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északra, a Bilo-hegység területén, Donji Mosti és Donje Zdjelice között, a Zdela-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Zdelice első írásos említése 1201-ben még „Zdelia” alakban történt. 1270-ben „Zdela”, 1412-ben „Zdelya” néven említik. Nevét arról a patakról kapta amely mellett fekszik.[2] A török a 16. század végén szállta meg e területet. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék több évtizedre lakatlanná vált.
A mai falu a török kiűzése után a 17. században keletkezett, amikor a kihalt vidékre keresztény lakosságot telepítettek be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornia Szdelicza” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zdellicze (Gornye-)” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zdelicza” néven 29 házzal, 166 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. A településnek 1857-ben 235, 1910-ben 417 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint teljes lakossága horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 128 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 235 | 280 | 286 | 395 | 402 | 417 | 390 | 375 | 380 | 396 | 396 | 325 | 319 | 263 | 158 | 128 |
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu északi szélén található temetőben álló, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelt temploma 1912-ben épült az akkori plébános Ivan Vučetić vezetésével. Felszentelése a következő évben történt. Helyén már a 18. században is állt egy kápolna, mely akár középkori eredetű is lehetett. Az épület egyhajós, keletelt épület nagyméretű, félköríves ablakokkal, sokszögű szentéllyel, melyhez északról csatlakozik a sekrestye. Harangtornya a nyugati főhomlokzat felett áll, tetején piramis alakú toronysisakkal. Neogótikus oltárát Szent Katalin, Szent Péter és Szent Pál szobrai díszítik. Felül a Szűzanya képe látható a gyermek Jézussal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Mijo Lončarić:Kajkavština u ranim podravskim topomina Zagreb, 2003 (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 756. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 190. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- A község hivatalos oldala (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
