Donji Dragičevci
| Donji Dragičevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Csázma |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43240 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 35 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 117 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 16° 34′ 05″45.783889°N 16.568056°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 02″, k. h. 16° 34′ 05″45.783889°N 16.568056°E | |
 | |
Donji Dragičevci falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 25, közúton 38 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 7 km-re északnyugatra, Cerina és Gornji Dragičevci között fekszik. Határának legnagyobb részét termőföldek, keleten kisebb részben erdők borítják.
Története
[szerkesztés]A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes Dragičevci „Dorf Dragichevecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dragichevczi” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Dragichevczi” néven 16 házzal, 39 katolikus és 45 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Donji Dragičevci lakosságát 1948 óta számlálják önállóan. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 87%-a horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 44 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 91 | 83 | 59 | 55 | 46 | 39 | 53 | 44 |
(1931-ig lakosságát Dragičevci néven Gornji Dragičevcihez számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu egyetlen szakrális építménye a központban álló kis Szent Kereszt kápolna.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 152. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 148. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 1.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
