Pupelica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pupelica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségŠandrovac
Jogállás falu
Irányítószám 43227
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 171 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pupelica (Horvátország)
Pupelica
Pupelica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 53′ 00″, k. h. 17° 02′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 00″, k. h. 17° 02′ 30″

Pupelica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Šandrovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 15, közúton 22 km-re keletre, községközpontjától 3 km-re délre, a Bilo-hegység déli lejtőin, az azonos nevű patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Pupelicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pupelicza” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Pupelicza” néven 80 házzal, 42 katolikus és 384 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 205, 1910-ben 452 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 44%-a horvát, 30%-a magyar, 26%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 71%-a horvát, 23%-a szerb, 7%-a magyar nemzetiségű volt. 2011-ben 171 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
205 276 272 400 442 452 474 469 445 425 380 296 262 241 208 171

Egyesületek[szerkesztés]

Az önkéntes tűzoltó egyesületet 1954-ben, a szőlő- és gyümölcstermesztők egyesületét 2000-ben alapították.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]