Vukovije

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vukovije
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállás falu
Irányítószám 43500
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség97 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Vukovije (Horvátország)
Vukovije
Vukovije
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 17° 16′ 45″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 17° 16′ 45″

Vukovije (1971-ig Vukovje Batinjsko) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 46, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin, a Toplica-patak völgye felett, a Drenovac-patak forrásvidékén fekszik.

Története[szerkesztés]

Vukovije területén már a középkorban település állt, ezt bizonyítják a Drenovac és Kućišta nevű határrészeken előkerült leletek. A térség középkori települései nagyrészt 1542-ben a török hódítás során pusztultak el.

A település a 19. században keletkezett Batinjani keleti határrészén. A második katonai felmérés térképén „Vukovie” néven találjuk. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1880-ban 135, 1910-ben 139 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 71%-a horvát, 12%-a cseh, 9%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben lakosságának 69%-a horvát, 24%-a szerb nemzetiségű volt.

A délszláv háború idején az 1991 végére Daruvárról kivert szerb erők a Papuk-hegység irányába húzódtak vissza, ahonnan többször is betörtek a közeli falvakba, így Vukovjéra is. 1994. május 11-én a szerb felkelők felgyújtották a települést. Az ott talált polgári személyeket a szomszédos Batinjska Rijekára hurcolták, ahol válogatott kínzások után kivégezték őket. A mészárlást csupán hárman élték túl. A szerb fegyveresektől csak 1995 májusára, a Bljesak-hadművelettel egyidőben végrehajtott katonai akcióval sikerült megtisztítani a környéket. 2011-ben a településnek 97 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 135 97 131 139 126 118 121 132 149 124 90 103 103 97

(1869-ig lakosságát Batinjanihoz számították, 1880-tól önálló település.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Drenovac és Kućište régészeti lelőhelyek, középkori települések maradványai.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]