Bosiljevo Čazmansko

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Bosiljevo Čazmansko
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállás falu
Irányítószám 43240
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 283 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság105 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bosiljevo Čazmansko (Horvátország)
Bosiljevo Čazmansko
Bosiljevo Čazmansko
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 44′ 30″, k. h. 16° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 44′ 30″, k. h. 16° 34′ 30″

Bosiljevo Čazmansko falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 27, közúton 34 km-re délnyugatra, községközpontjától 3 km-re délnyugatra, a Csázmát Ivanić-Graddal összekötő 43-as számú főút mentén, Općevac és Csázma között fekszik.

Története[szerkesztés]

A település középkori neve Gomnec volt, itt állott Gomnec vára. A várat 1335-ben említik Ivánc néven Kaboli László zágrábi püspök birtokaként. 1365 és 1369 között itt őriztette Nagy Lajos Iván Szracimir bolgár cárt. 1386-ban itt tartotta fogva Horváti János az elfogott királynékat.[2] Zsigmond király 1387-ben megostromolta. 1401-ben és 1403-ban Eberhard püspök megvédte a lázadókkal szemben. Pontos helye nem ismert.

A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Bosziellevo” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Boszilyevo” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bosziljevo” néven 28 házzal, 115 katolikus és 55 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 170, 1910-ben 235 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A fiatalok elvándorlása miatt lakossága csökkent. 1991-től a független Horvátország része. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 283 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
170 176 167 201 224 235 225 244 249 257 234 271 276 257 332 283

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Horvát Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. február 25.)
  2. „A zágrábi püspökséghez tartozott továbbá a csázmai kertllet, Csázma várával és hasonnevű mezővárossal, a garícsi kastély, és Gymnec máskép Boszílyevo. (Ez utóbbi néven ma is Csázmához délre található) A gomneci várban tartotta Nagy Lajos király 1365. évben Stracimir bolgár cárt és feleségét négy évig tisztességes fogságban. E várba zárták 1387. évben a horvát lázadók Erzsébet és Mária királynékat.” Pesty Frigyes: Száz politikai és történeti levél Horvátországból Budapest, 1885.
  3. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 73. o.
  4. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 150. o. Buda, 1829.
  5. - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
  6. http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]