Srijedska
| Srijedska | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Ivanska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43231 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 245 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 05″, k. h. 16° 50′ 43″45.768000°N 16.845400°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 05″, k. h. 16° 50′ 43″45.768000°N 16.845400°E | |
 | |
Srijedska falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 14, közúton 20 km-re délre, községközpontjától 4 km-re délkeletre, Ivanska és Stara Ploščica között, a Sredska-patak partján a patak csázmai torkolatához közel fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A mai Srijedska helyén a középkorban a Szerdahely (horvátul Sredna) nevű település állt, melyet már 1257-ben említenek. A korabeli forrásokban „Zredahel”, illetve „Zredna” alakban szerepel. 1309-ben és 1334-ben említik Szent Péter apostol tiszteletére szentelt templomát. Nemesi birtok, majd a Zágrábi egyházmegye birtoka volt. Itt született 1408 körül Vitéz János, aki váradi püspök, Mátyás király fő bizalmasa, majd 1465-ben esztergomi érsek lett. A szerdahelyi birtokot még 1437-ben kapta Luxemburgi Zsigmondtól. Ez az időszak a település történetének fénykora, mely vásártartási joggal rendelkezett. A 16. század közepén elfoglalta és lerombolta a török. A lakosság elmenekült, illetve fogságba esett. Helye évtizedekig pusztaság volt. Ma csak egy 50 méteres átmérőjű domb található a középkori település helyén.
A mai falut a török kiűzése után a 17. század közepén katolikus horvát és pravoszláv szerb lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Szreczka” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Szreczka” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Szredzka” néven 56 házzal, 48 katolikus és 249 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 365, 1910-ben 636 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 68%-a horvát, 30%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 305 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 365 | 397 | 353 | 493 | 608 | 636 | 624 | 731 | 658 | 613 | 541 | 492 | 426 | 360 | 338 | 305 |
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma[6] 1722-ben épült barokk stílusban egy régi török épület alapjain. Régi ikonosztáza 1769-ben készült, ennek képeit a zágrábi egyházi múzeumban restaurálták. A templomot 2006-ban a kulturális minisztérium védetté nyilvánította. A falu hívei 1929-ig a nartai pravoszláv parókiához tartoztak, ekkor azonban a falunak önálló parókiája lett. Ma Ivanska, Berek, Krivaja és Potok községek pravoszláv hívei is ide tartoznak.
Egyesületek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A falu önkéntes tűzoltóegyletét 1965-ben alapították. Kezdetben magánházban volt a központja, majd 1975-re felépült a falu tűzoltószerháza. Az egyesület egy hosszabb szünet után 2009-ben kezdte meg újbóli működését.
Híres emberek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Itt született 1408 körül Vitéz János bíboros, esztergomi érsek, Janus Pannonius költő nagybátyja, korának egyik legnagyobb műveltségű főpapja.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 658. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 152 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. március 17..
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2638.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Srednjovjekovne utvrde na području Bjelovarsko-bilogorske županije – Darko Antolković blogja (horvátul)
