Bastajski Brđani

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bastajski Brđani
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállás falu
Irányítószám 43531
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség0 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság235 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bastajski Brđani (Horvátország)
Bastajski Brđani
Bastajski Brđani
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 17° 21′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 20″, k. h. 17° 21′ 00″

Bastajski Brđani (1981-ig Brđani Bastajski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 46, közúton 59 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban13, közúton 17 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 10 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Bilo-hegység déli nyúlványán, a Selički-patak völgye feletti magaslaton fekszik.

Története[szerkesztés]

A Mihaljovica nevű határrészén talált régészeti leletek alapján nagyon valószínű, hogy területe már a középkorban is lakott volt. A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Gornia Korenicza” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bergyani” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bergyani” néven 26 házzal és 129 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

1857-ben 179, 1910-ben 310 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a szerb anyanyelvű volt. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb és 3%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben már nem volt állandó lakossága.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
179 215 217 405 693 310 303 296 238 247 259 192 126 86 2 0

Nevezetességei[szerkesztés]

Mihaljovica középkori régészeti lelőhely.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]