Gornji Miklouš

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gorjni Miklouš
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállásfalu
Irányítószám43240
Körzethívószám(+385) 44
Népesség
Teljes népesség77 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 43′ 26″, k. h. 16° 41′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 43′ 26″, k. h. 16° 41′ 28″
SablonWikidataSegítség

Donji Miklouš falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 22, közúton 31 km-re délnyugatra, községközpontjától 9 km-re délkeletre, a 26-os számú főúttól keletre, Donji Miklouš és Martinac között, a Monoszlói-hegység északi lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A település már a 14. században is létezett. 1334-ben Ivan gorai főesperes „ecclesia sancti Nicolai” néven említi Szent Miklósnak szentelt plébániatemplomát.[2] Nevét is Szent Miklós tiszteletére szentelt templomáról kapta. A 16. században a török elpusztította, akkori lakossága Ivanics környékére menekült.

A falu a török kiűzése után a 17. században települt újra. 1774-ben az első katonai felmérés térképén az akkor még egységes település „Dorf Miklos” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. A miklouši plébániát 1789-ben alapították újra. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Miklous” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Miklóuss” néven 51 házzal, 256 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1890-ben 259, 1910-ben 410 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 96 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
0 0 0 259 306 410 367 421 446 344 299 234 185 147 114 96

(1857 és 1880 között lakosságát Donji Mikloušhoz számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[7] a mai Gornji Miklouš közepén egy kis magaslaton áll. A templom középkori eredetű, amit keleti tájolása is mutat. Mai formájában 1704-ben épült, 1789-ben és a 19. század elején megújították. Egyhajós épület félköríves apszissal. A nyugati főhomlokzat előtt áll a zömök harangtorony, melyet felül karcsú toronysisak zár.

Kultúra[szerkesztés]

Kulturális és művészeti egyesületét a KUD Sloga Mikloušt 1974-ben alapították.

Oktatás[szerkesztés]

Az iskola épülete 1893-ban épült. Ma a csázmai alapiskola 4 osztályos alsó tagozatos területi iskolája működik benne.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]