Nova Rača

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nova Rača
A Nagyboldogasszony plébániatemplom.
A Nagyboldogasszony plébániatemplom.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNova Rača
Jogállás falu
Polgármester Darko Knežić
Irányítószám 43272
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség469 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság128 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nova Rača (Horvátország)
Nova Rača
Nova Rača
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 16° 57′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 48′ 00″, k. h. 16° 57′ 15″
Nova Rača weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nova Rača témájú médiaállományokat.

Nova Rača falu és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.

Fekvése, éghajlata[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 14, közúton 17 km-re délkeletre, a Bilo-hegység déli lejtői alatti enyhén dombos síkságon, a Račana-patak bal partján fekszik. A községet északról a Belovár-Daruvár főút, délről a Česma-folyó határolja. Éghajlata kontinentális. A telek hidegek, szelesek, a nyarak forrók, de csapadékosak. A legtöbb csapadék júniusban és júliusban esik. Az évi középhőmérséklet 10 °C, a relatív páratartalom 72% - 90%-os.

A község települései[szerkesztés]

A községhez Bedenik, Bulinac, Dautan, Drljanovac, Kozarevac Račanski, Megyericse, Nevinac, Nova Rača, Orlovac, Sasovac, Slovinska Kovačica, Stara Rača és Tociljevac településk tartoznak.

Története[szerkesztés]

Amint azt a Nova Rača környékén előkerült régészeti leletek, agyagedények, fegyverek és szerszámok bizonyítják a község területén már mintegy 6000 éve élnek emberek. A település neve 1245-től „Racha, Radcha, Ratcha” formában tűnik fel az írásos forrásokban a régi csázmai plébánia részeként. 1312-ben a templomosok építették fel a Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomát, melyből mára csak a gótikus sekrestye maradt fenn. Ekkoriban alapították a Szent Miklós plébániát is, melyet 1334-ben „Item ecclesia sancti Nicolai de Radcha”[2] alakban említenek a zágrábi püspökséghez tartozó plébániák között. A templom és környéke ma is védett régészeti lelőhely az itt előkerült történelem előtti kultúrákhoz tartozó leletek miatt. 1501-ben említik János nevű plébánosát is „Johannes plebanus in Rachchya” néven. A településnek a középkorban vásártartási joga volt. 1396-ban Zsigmond király Mikcs bánnak adta zálogbirtokul. Az ő halála után Bebek Orsolya birtoka, később a birtok egy része királyi adományként Hunyadi Jánosé lett. 1457-ben már az Újlakyaké. Ebben az időben a racsai uradalom délen Csázmáig és Stara Plošćicáig, délkeleten pedig Nagygordonyáig terjedt. A térséggel együtt a 16. század közepén foglalta el a török. Lakossága részben elmenekült, részben rabságba hurcolták. Ezután területe évtizedekig pusztaság volt.

A falu a 17. századtól népesült be újra, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Kisebb erődöt is építettek ide, melyet 1673-ban ábrázolnak először térképen. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Racha” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Racha” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Racha” néven 137 házzal, 694 katolikus és 44 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. Jeles esemény volt a település történetében Ferenc József itteni látogatása 1888. szeptember 12-én, aki kíséretében Rudolf trónörökössel, valamint Vilmos, József és Ottó főhercegekkel egy hadgyakorlatot tekintett meg a határában. 1857-ben 879, 1910-ben 883 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 92%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 91%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 469, a községnek összesen 3.433 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
879 963 1.035 456 616 883 869 816 582 633 655 706 630 570 534 469

(1857 és 1880 között Stara Rača, 1910 és 1931 között Tociljevac lakosságával együtt.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony plébániatemplomot 1312-ben a templomosok építették gótikus stílusban. A 16. században a török lerombolta és csak a 18. század elején építették újjá barokk stílusban. 1782-ben teljesen megújították, ekkor nyerte el mai formáját. Egyhajós épület sokszög záródású szentéllyel, melyet kívülről támpillérek erősítenek. A gótika elemei a templomhajó középső részének északi oldalán álló harangtorony aljában maradtak fenn, ahol négyszög alaprajzú, csillagboltozatos kápolnát alakítottak ki. Különösen értékes a templom 11 regiszteres, mechanikus orgonája, mely az egyházlátogatás iratai szerint 1753-ban készült.

Kultúra[szerkesztés]

A nemzeti olvasókört 1885-ben alapították. Alapítói között tisztviselők, kézművesek, kereskedők, földművesek egyaránt voltak. Az 1930-as években az olvasókörnek már mintegy 5000 kötetes könyvtára volt. Ebben az időben alakult meg a helyi tamburazenekar mintegy 20 taggal és az 5 tagú jazz zenekar. Az egyesületnek ekkor még nem volt önálló épülete, a Hoffmann vendéglő területén működött. Működése a II. világháborúval szűnt meg.

A háború viharában az egyesület vagyonának nagy része elveszett. Az adott feltételek között iskolai támogatással alapították meg a „Mladost“ kulturális és művészeti egyesületet. Az egyesületnek egy idő után már mozi vetítőgépe, majd később televíziója is volt. A 20. század második felében megalakult az egyesület folklór és színjátszó csoportja. A tamburazenekar a mai napig is működik. 1981-től az egyesület KUD „Fenor” Nova Rača néven működött tovább. Azóta csoportjai számos helyen, Magyarországon is felléptek.

Oktatás[szerkesztés]

Nova Račán már nagyon korán megkezdődött az iskolai oktatás. A német nyelvű triviális iskola 1798-tól 1868-ig, azután pedig községi népiskolaként működött. Földművelési és kertészeti ismereteket is oktattak benne. 1882-ben bevezették a testnevelés oktatását. 1954-től nyolcosztályos elemi iskola lett. Az új iskolaépületet 1973 és 1978 között építették. Ma Slovinska Kovačicán, Sasovacon, Megyericsén és Bulinacon kihelyezett tagozatai működnek

Sport[szerkesztés]

  • Az NK Trnski Nova Rača labdarúgóklubot 1946-ban alapították. Ma már teke és sakk szakosztálya is működik.
  • A Moto Classic Klub Nova Rača motorosklubot 2001-ben alapították.
  • Aeroklub Nova Rača repülőklub
  • ŠRD Šuka Nova Rača sporthorgász egyesület

Híres emberek[szerkesztés]

  • Itt született 1819. május 1-jén Ivan Trnski horvát író, műfordító a Horvát Írószövetség első elnöke.
  • Itt született 1907. május 18-án Tošo Dabac világhírű horvát fotográfus

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]