Čađavac (Nagypisznice)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Čađavac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNagypisznice
Jogállás falu
Irányítószám 43271
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség81 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság175 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Čađavac (Horvátország)
Čađavac
Čađavac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 49′ 30″, k. h. 17° 06′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 30″, k. h. 17° 06′ 50″

Čađavac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagypisznicéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 23, közúton 30 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északkeletre a Bilo-hegység déli lejtőin, a Čađavac- és Grebenska-patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu neve a „čađav” (kormos) melléknévből származik, korommal belepett helyet jelöl. Valószínűleg a határában folyó patak nevéből tevődött át a településre. Területe a 17. század közepétől népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Chaichavicza” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Chagyavecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Chagyavecz” néven 32 házzal, 8 katolikus és 194 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 187, 1910-ben 447 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 65%-a szerb, 20%-a magyar, 8%-a német, 7%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 83%-a szerb, 5%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 81 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
187 244 270 341 442 447 494 485 254 298 294 236 204 165 116 81

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Tamás apostol tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája a falu közepén áll. A 18. században épített egyhajós, keletelt épület a nyugati homlokzat előtt álló harangtoronnyal.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]