Gornja Garešnica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornja Garešnica
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBerek
Jogállás falu
Irányítószám 43233
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség157 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornja Garešnica (Horvátország)
Gornja Garešnica
Gornja Garešnica
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 15″, k. h. 16° 49′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 15″, k. h. 16° 49′ 00″

Gornja Garešnica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 27, közúton 34 km-re délre, községközpontjától 13 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a 26-os számú főút mentén, Šimljanik és Veliki Prokop között, a Garešnica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A vár 12. és a 16. század között kiterjedt uradalom központja volt. Eredetileg a zágrábi püspökségé volt, majd királyi vár, Ákos Mikcs szlavón báné, Pécsi Pálé, azután ismét a királyé, a 15. században Tallóci Matkóé, de közben volt királynéi birtok is. A vár alatt a középkorban jelentős mezőváros is volt, melyet „Garyguasarhel”, azaz Garicsvásárhely néven említenek. Ennek megléte már 1256-ban bizonyos volt, amikor a vár közelében garicsi vendégnépeket (hospites) említenek. Pavičić horvát történész Garicsvásárhelyt a mai Gornja Garešnica területére helyezi, mely valóban a vár közelében található. A zágrábi püspökség plébániáinak 1334-es leírásban megemlítik a település Szűz Mária tiszteletére szentelt („beate Virginis de Garig”) templomát is. 1501-ben „Ghristophorus plebanus de Guzygdnycza” formában említik a falu Kristóf nevű plébánosát. 1517-ben „Garyghnycza” alakban említik magát a plébániát is.[2] A térséget 1544-ben Garics várának eleste után megszállta a török. A lakosság az ország biztonságosabb területeire menekült.

A mintegy száz évnyi török uralom után az elhagyatott területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az első telepesek 1650 körül az ország délnyugati részéről érkeztek. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Gorni Garesnica” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gornyi Garesnicza” néven találjuk.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Garesnicza” néven 160 házzal, 819 katolikus és 4 ortodox vallású lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 314, 1910-ben 427 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 157 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[5][6]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
314 320 254 316 372 427 451 712 424 401 392 302 246 221 175 157

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Valentin tiszteletére szentelt kápolnája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]