Bulinac
| Bulinac | |
 | |
| Bulinac főutcájának látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nova Rača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43273 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 314 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 130 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′, k. h. 16° 59′Koordináták: é. sz. 45° 49′, k. h. 16° 59′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bulinac témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bulinac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.
Fekvése, éghajlata[szerkesztés]
Belovár központjától légvonalban 14, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 3 km-re északkeletre, a 28-as számú főút mentén, egyben az építés alatt álló A13-as számú autópálya nyomvonalán, a Bedenička-patak bal partján fekszik. Az autópálya a falu határának lakatlan részét fogja átszelni. Bulinacon haladt át a Belovár – Gerzence vasútvonal is, mely 1913-tól 1968-ig üzemelt, ekkor megszüntették. Azóta a vasúti síneket is felszedték.
Története[szerkesztés]
A falu neve a török „bula” szóból származik, mely muzulmán nőt jelent. A helyi hagyomány szerint ugyanis a török időkben a mai falu helyén egy török nő fürdette gyermekét a patakban. Így a „bulinac” szó török gyermeket jelent. Területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Bulinacz” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bulinecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bullinecz” néven 35 házzal, 105 katolikus és 86 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 173, 1910-ben 361 lakosa volt. A Monarchia idején csehek és magyarok települtek be a faluba. A 20. század elején a csehek építették fel a Szent Cirill és Metód kápolnát. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 39%-a cseh, 32%-a horvát, 13%-a magyar, 11%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A II. világháború idején fegyveres összecsapás dúlt a területén. A háború után emlékművet emeltek a nemzeti felszabadító hadsereg és a partizán alakultok itt elesett harcosainak, akik többségben vajdasági szerbek voltak. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 75%-a horvát, 7%-a magyar, 4-4%-a albán, jugoszláv, cseh és szerb nemzetiségű volt. A honvédő háborúnak három halálos áldozata volt a településen. 2011-ben 358 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A település iskola, orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek, vendéglátó egységek, iparos műhelyek, tűzoltószerház, labdarúgópálya és temető található.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 173 | 184 | 191 | 307 | 345 | 361 | 356 | 387 | 406 | 444 | 470 | 450 | 406 | 407 | 388 | 358 |
Nevezetességei[szerkesztés]
Szent Cirill és Metód, valamint a Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája a 20. század elején épült.
Oktatás[szerkesztés]
Bulinacon a nova račai elemi iskola területi iskolája működik.
Híres emberek[szerkesztés]
Bulinacon született 1866-ban Lavoslav Singer zsidó származású iparmágnás, akinek tevékenysége nagy hatással volt Belovár városának fejlődésére is. A Belovár –Gerzence vasútvonal megépítésének egyik legnagyobb szorgalmazója és finanszírozója volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 86. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 186. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
