Batinjani (Đulovac)
| Batinjani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Đulovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 193 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 250 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 29″Koordináták: é. sz. 45° 37′ 00″, k. h. 17° 15′ 29″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Batinjani (1971-ig Batinjani Podborski) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 44, közúton 52 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 4, közúton 5 km-re északkeletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin, a Toplica-patak völgye felett fekszik.
Története[szerkesztés]
A történeti dokumentumok szerint Batinjani területén a középkorban jelentős település volt, melynek Szent György plébániáját már 1334-ben említik a zágrábi püspökség tizedjegyzékében „Item sancti Georgii de generatione Tolineg” alakban.[2] A plébánia szerepel 1337-ben, 1441-ben és 1512-ben kibocsátott oklevelekben is „ecclesia sancti Georgii” néven.[2] [ 1501-ben András nevű papját említik „Andreas sancti Georgii in Thopoloza” néven.[2] 1495-ben említik a Toplica-patak melletti „Zenth Gergh” nevű birtokot. Templomának romjait még látták 1702-ben a falu melletti Đurđička-erdőben.[2] Ma ez a hely a Rudina-Đurđička nevű régészeti lelőhely, melynek feltárása még nem történt meg. A templomot és a mellette fekvő középkori falut valószínűleg 1542-ben pusztította el a török.
A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az itteni birtokokat 1760-tól vásárolta meg gróf daruvári Jankovich Antal Pozsgega vármegye alispánja, később főispánja és János nevű testvére. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Battiniani” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Battinyani” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Battinyani” néven 64 házzal 39 katolikus és 466 ortodox vallású lakossal találjuk.[4]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 521, 1910-ben 1.103 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 76%-a szerb, 16%-a cseh, 5%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. Ebben az évben lett az önálló Đulovac község része is, azelőtt Daruvárhoz tartozott. 1991-ben lakosságának 92%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 247 lakosa volt.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 521 | 661 | 666 | 820 | 1.075 | 1.103 | 1.180 | 1.256 | 818 | 830 | 760 | 678 | 600 | 547 | 273 | 247 |
Nevezetességei[szerkesztés]
A falu határában Zvjerkuša-patak melletti mező fölé emelkedő 260 méteres magaslaton a középkorban Szent György tiszteletére szentelt plébániatemplom állt. A templom maradványai a 18. század elején még jól látszottak. Ma a Rudina-Đurđička régészeti lelőhely van a helyén.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c d Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 41. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 24. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
