Ribnjačka

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Ribnjačka
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNagypisznice
Jogállás falu
Irányítószám 43273
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 154 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság154 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ribnjačka (Horvátország)
Ribnjačka
Ribnjačka
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 53′ 20″, k. h. 17° 05′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 20″, k. h. 17° 05′ 15″
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ribnjačka témájú médiaállományokat.

Ribnjačka falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nagypisznicéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 19, közúton 27 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 10, közúton 17 km-re északra a Bilo-hegység déli lejtőin, a Ribnačica-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már ősidők óta lakott. Ribnjačka ókori történetéről mesél az az egyedülálló kelta éremlelet, melyet 1941 júniusában talált egy itteni parasztember Andrija Šogorić. Šogorić a falutól kétszáz méterre egy hegyoldali mélyúton házának megerősítéséhez ásott vályogot, amikor egy, a feje felett levő nagyobb darabba vágta csákányát. Abban a pillanatban sötétbarnára színeződött felületű ezüstpénzek szóródtak szét előtte. Šogorić és nővére mintegy száz darabot szedett össze belőlük. Néhány darabot rokon gyerekek kaptak emlékbe, majd ezután a lelet egy zsákban hevert egészen 1953-ig. 1952-ben Belováron bukkant fel belőlük egy darab, mely sejtetni engedte, hogy az érme egy nagyobb lelet része. Egy belovári orvos dr. Vladimir Liščić a nyomokon elindulva végül 1953 őszén jutott el a leletig, melyből 78 darabot sikerült megvásárolni. Ebből 50 darab a zágrábi régészeti múzeumba került, a többit gyűjtők szerezték meg. A lelet finom ezüstből vert tetradrachmákból állt, melyek szokatlanul jó minőségben maradtak fenn. Bizonyos, hogy nagyon rövid ideig voltak forgalomban. Később még nyolc darab került elő különböző gyűjtőktől, így ma a leletnek 86 darabja ismert.

A falu területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Ribniachka” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Ribnyachka” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Ribnyachka” néven 35 házzal, 76 katolikus és 122 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 153, 1910-ben 509 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 57%-a horvát, 41%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 63%-a horvát, 19%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 154 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
153 188 163 300 383 509 554 603 462 493 450 374 279 222 184 154

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent Lukács evangélista tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája 1722-ben épült. A II. világháború idején teljesen megsemmisült. A mai kápolna alapkövét 1978. április 16-án szentelték meg. Az építés 2006-ban fejeződött be, felszentelése 2006. július 18-án történt.
  • Páduai Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája 1992-ben épült, Marko Culej varasdi püspök szentelte fel. A kozarevaci Xavéri Szent Ferenc plébánia filiája.

Oktatás[szerkesztés]

A településnek 1903 óta van iskolája, mely még az 1930-as években 120 tanulót számlált. A faluban ma a nagypisznicei elemi iskola kihelyezett tagozata működik, melynek a 2017/18-as tanévben mindössze 6 tanulója volt. Az oktatást, mely még a régi iskolaépületben folyik egy tanító végzi.

Egyesületek[szerkesztés]

A település önkéntes tűzoltóegyletét 1954-ben alapították, ma mintegy 30 aktív tagot számlál.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]