Bedenik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Bedenik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségNova Rača
Jogállás falu
Irányítószám 43273
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség461 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság142 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Bedenik (Horvátország)
Bedenik
Bedenik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 49′ 40″, k. h. 17° 00′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 49′ 40″, k. h. 17° 00′ 30″

Bedenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.

Fekvése, éghajlata[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 15, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északkeletre, a Bedenička-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Bedenik” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.

Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bedenik” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bedenik” néven 148 házzal, 418 katolikus és 364 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 862, 1910-ben Babinaccal együtt 1467 lakosa volt. A Monarchia idején jelentős számú magyar lakosság települt be a faluba. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 53%-a magyar, 28%-a horvát, 12%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 58%-a horvát, 16%-a magyar, 12%-a albán, 5%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 461 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
862 1.037 1.023 726 844 1.467 1.344 776 845 816 763 698 686 723 584 461

(1857 és 1880, valamint 1910 és 1921 között a szomszédos Babinac lakosságát is ide számították.)

Nevezetességei[szerkesztés]

A fau közepén található templom már a 18. században is állt. Egyhajós épület keletelt szentéllyel, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal, melyet piramis alakú toronysisak fed.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]