Bedenik
| Bedenik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Nova Rača |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43273 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 359 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 142 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 49′ 39″, k. h. 17° 00′ 32″45.827510°N 17.009000°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 39″, k. h. 17° 00′ 32″45.827510°N 17.009000°E | |
 | |
Bedenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Nova Račához tartozik.
Fekvése, éghajlata
[szerkesztés]Belovár központjától légvonalban 15, közúton 18 km-re délkeletre, községközpontjától 5 km-re északkeletre, a Bedenička-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe a 17. századtól népesült be, amikor a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Bedenik” néven találjuk. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott.
Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Bedenik” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bedenik” néven 148 házzal, 418 katolikus és 364 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvát-Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 862, 1910-ben Babinaccal együtt 1467 lakosa volt. A Monarchia idején jelentős számú magyar lakosság települt be a faluba. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 53%-a magyar, 28%-a horvát, 12%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 58%-a horvát, 16%-a magyar, 12%-a albán, 5%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 461 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 862 | 1.037 | 1.023 | 726 | 844 | 1.467 | 1.344 | 776 | 845 | 816 | 763 | 698 | 686 | 723 | 584 | 461 |
(1857 és 1880, valamint 1910 és 1921 között a szomszédos Babinac lakosságát is ide számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés]A fau közepén található templom már a 18. században is állt. Egyhajós épület keletelt szentéllyel, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal, melyet piramis alakú toronysisak fed.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 42. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 186. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. július 1.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
