Turčević Polje
| Turčević Polje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Grobosinc |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43504 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 15 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 42′ 08″, k. h. 17° 19′ 50″45.702100°N 17.330500°EKoordináták: é. sz. 45° 42′ 08″, k. h. 17° 19′ 50″45.702100°N 17.330500°E | |
 | |
Turčević Polje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Grobosinchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovártól légvonalban 44, közúton 55 km-re délkeletre, Daruvártól légvonalban 15, közúton 20 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 12, közúton 17 km-re keletre Nyugat-Szlavóniában, Munije és Dijakovac között, az Ilova jobb oldali mellékvize Rastovac-patak bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A török kiűzése után a község területe majdnem teljesen lakatlan volt és rengeteg szántóföld maradt műveletlenül. Ezért a bécsi udvar elhatározta, hogy a földeket a betelepítendő határőrcsaládok között osztja fel. Az első betelepülő családok 1698-ban érkeztek Lika, Bosznia, a horvát Tengermellék, Imotski és kisebb számban az Isztria területéről. Újjászervezték a közigazgatást is. Létrehozták a katonai határőrvidéket, mely nem tartozott a horvát bánok fennhatósága alá, hanem osztrák és magyar generálisok irányításával közvetlenül a bécsi udvar alá tartozott.
A települést 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Turchevich Polie” néven találjuk. A katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Turchevichpolye” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Jurchevichpolye” néven 100 házzal, 19 katolikus és 525 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése (1871) után Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Grubisno Poljei járásának része volt. 1857-ben 521, 1910-ben 526 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében cseh lakosság telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 86%-a szerb, 7%-a horvát, 7%-a cseh anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 57%-a szerb, 33%-a horvát, 6%-a cseh nemzetiségű volt. 2011-ben 44 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 521 | 589 | 598 | 433 | 443 | 526 | 483 | 675 | 583 | 577 | 516 | 386 | 243 | 158 | 71 | 44 |
(1857 és 1880 között Dijakovac és Munije lakosságát is ide számították.)
Nevezetességei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Szent István vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma 1931-ben épült a régi fatemplom helyén. Turčević Polje és Dijakovac pravoszláv hívei közösen építették ott, ahol a két falu határa húzódik. Ma a templom elhagyatva, rossz állapotban, romosan áll bozóttal és tüskés növényzettel benőve.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 697. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 187. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. augusztus 19..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
