Nova Ploščica
| Nova Plošćica | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Velika Trnovitica |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43285 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 298 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 43′ 56″, k. h. 16° 55′ 25″45.732100°N 16.923700°EKoordináták: é. sz. 45° 43′ 56″, k. h. 16° 55′ 25″45.732100°N 16.923700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nova Plošćica falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Velika Trnoviticához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 19, közúton 24 km-re délkeletre, községközpontjától 7 km-re északnyugatra, Mala Trnovitica és Stara Ploščica között a Csázma bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a török kiűzése után a 17. század közepén keletkezett, amikor katolikus horvát lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Nova Ploschicza” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Nova Ploschicza” a neve.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Nova Ploscicza” néven 90 házzal, 462 katolikus lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 602, 1910-ben 1.076 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben csaknem teljes lakossága horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 345 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 602 | 628 | 637 | 910 | 938 | 1.076 | 994 | 1.121 | 829 | 805 | 759 | 586 | 526 | 465 | 424 | 345 |
(1910 és 1931 között Gornja Plošćica lakosságával együtt.)
Nevezetességei
[szerkesztés]Jézus Legszentebb Vére tiszteletére szentelt modern római katolikus temploma a falu közepén, a főutca mentén áll.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 541. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 151 o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
