Markovac (Daruvár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Markovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDaruvár
Jogállás falu
Irányítószám 43500
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség80 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság300 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Markovac (Horvátország)
Markovac
Markovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 45″, k. h. 17° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 45″, k. h. 17° 17′ 00″
A Wikimédia Commons tartalmaz Markovac témájú médiaállományokat.

Markovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 49, közúton 60 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 4, közúton 6 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Markovacz” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Markovácz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Markovacz” néven 36 házzal és 261 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 269, 1910-ben 516 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 98%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 95%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 80 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
269 263 311 343 427 516 463 528 474 488 476 388 336 307 93 80

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A település régi pravoszláv fa haranglába ma is áll. Védett kulturális emlék.
  • A falutól keletre magasodik a Petrov vrh (Péter-hegy) nevű magaslat, ahol néhány történész és topográfus véleménye szerint egykor vár állt. A neves horvát történész Gjuro Szabo elvetette ezt az elképzelést, de feltételezte, hogy a hegy közelében egy Szent Péter tiszteletére szentelt templom állt, melyről a hegy a nevét kapta. Szerinte a templomnak a Petrov vrh és a Pogan vrh nevű hegyek közötti „Crkvišće” nevű helyen kellett állnia. A régi dokumentumokban ezt a templomot „capella sancti Petri de monte Wsathecz” alakban említik. Az „Wsathecz” nevet később Usat-hegyként magyarosították, ezért Crkvišće egy részét ma is „Za – ušnjak” néven illetik.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]