Krivaja (Berek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Krivaja
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBerek
Jogállás falu
Irányítószám 43232
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség59 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság150 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Krivaja (Horvátország)
Krivaja
Krivaja
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 42′ 45″, k. h. 16° 49′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 45″, k. h. 16° 49′ 15″

Krivaja falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 21, közúton 25 km-re délre, községközpontjától 4 km-re délre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, a Krivaja-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott, majd 1544-ben megszállta a török. A mintegy száz évnyi török uralom után az elhagyatott területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Krivaia” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krivaja” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krivaja” néven 24 házzal, 36 katolikus és 229 ortodox vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 81, 1910-ben 179 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 18%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 59 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
81 89 70 104 146 179 190 213 198 200 194 158 134 107 70 59

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]