Pobjenik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Pobjenik
A Monoszlói-hegység lejtői Pobjeniknél.
A Monoszlói-hegység lejtői Pobjeniknél.
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségCsázma
Jogállás falu
Irányítószám 43240
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség215 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság120 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pobjenik (Horvátország)
Pobjenik
Pobjenik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 42′ 30″, k. h. 16° 36′ 50″Koordináták: é. sz. 45° 42′ 30″, k. h. 16° 36′ 50″

Pobjenik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Csázmához tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 28, közúton 36 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re délre, Suhaja és Vrtlinska között, a Monoszlói-hegység lejtőin, a Ribnjacka-patak mentén fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség török uralom alóli felszabadítása után a 17. században telepítették be. Első írásos említése 1679-ben az egyházi vizitáció okiratában történt. Szent Péternek szentelt templomát már a következő évben említik. A csázmai Mária Magdolna plébánia filiája volt. 1715-ben kísérlet történt egy önálló pobjeniki plébánia alapítására, de ez akkor mégsem jött létre. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Pobienik” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. 1789-ben megalapították a vrtlinskai Szent Ilona plébániát, melynek Pobjenik is része lett. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pobienik” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Pobienik” néven 134 házzal, 729 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Csázmai járásának része lett. A településnek 1857-ben 732, 1910-ben 685 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben teljes lakossága horvát volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben 215 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
732 764 654 660 676 685 660 654 643 606 539 364 291 258 259 215

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 17. század közepén épült.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]