Zvijerci
| Zvijerci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 59 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 55′ 38″, k. h. 16° 51′ 43″45.927300°N 16.862000°EKoordináták: é. sz. 45° 55′ 38″, k. h. 16° 51′ 43″45.927300°N 16.862000°E | |
 | |
Zvijerci falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Belovár központjától 3 km-re északkeletre, a Bilo-hegység délnyugati lejtőin fekszik.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Svierczi” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyi ezredhez tartozott. A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. Lakosságát 1890-ben számlálták meg először önállóan. 1890-ben 51, 1910-ben 83 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 78%-a horvát, 17%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 54 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 0 | 0 | 0 | 51 | 81 | 83 | 47 | 140 | 184 | 168 | 233 | 388 | 819 | 525 | 62 | 54 |
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima". 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal. 2022. szeptember 22.
{{cite web}}: Check date values in:|date=(súgó) - ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ "Archivált másolat" (PDF). 2014. augusztus 19. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2018. május 23..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]További információk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
