Prgomelje (Belovár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Prgomelje
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBelovár
Jogállás falu
Irányítószám 43252
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 696 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság115 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Prgomelje (Horvátország)
Prgomelje
Prgomelje
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 53′ 15″, k. h. 16° 45′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 15″, k. h. 16° 45′ 00″

Prgomelje falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 7, közúton 9 km-re nyugatra, Gudovac és Rajić között fekszik.

Története[szerkesztés]

Neve a régi „prgu mljeti” (pirított őrlemény) kifejezésből, illetve az abból képzett személynévből származik. Régen ugyanis a szegény emberek gyakran fogyasztottak pirított gabonából (főként árpából) készített ételeket, illetve ital gyanánt kávé helyett is használták. A falu akkor keletkezett, amikor a török uralom után a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Pergomelye” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Pergomelje” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Bergomely” néven 39 házzal, 65 katolikus és 152 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. Görög katolikus plébániáját 1897-ben alapították. 1857-ben 753, 1910-ben 880 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 54%-a horvát, 46%-a szerb anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 72%-a horvát, 22%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 696 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
753 893 829 689 780 880 959 987 882 862 845 759 701 646 727 696

(Az 1869-es és az 1880-as adat Breza lakosságát is tartalmazza.)

Nevezetességei[szerkesztés]

Szent Péter apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a falu központjában a főút mellett áll. Egyhajós épület keleti tájolású szentéllyel, harangtorny a nyugati homlokzat előtt áll. Piramis alakú toronyisak fedi. A rojcsai Szentháromság plébánia filiája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]