Gornji Daruvar
| Gornji Daruvar | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Daruvár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43500 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 346 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 204 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′, k. h. 17° 11′Koordináták: é. sz. 45° 36′, k. h. 17° 11′ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gornji Daruvar témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Daruvar (csehül: Horní Daruvar) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Belovártól légvonalban 43, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvár központjától 3 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek alapján területe már a kőkorszakban is lakott volt. A település határában, a Daruvári-medencét délről lezáró magaslaton kőkorszaki leletek, köztük kőszerszámok kerültek elő. Szakemberek arra következtettek, hogy itt őskori település és temetője volt.
A falu helyén a középkorban a Podborje nevű település állt, mely birtokközpont vásáros hely volt plébániatemplommal és a Szent Ilona tiszteletére szentelt bencés kolostorral. A templom és a kolostor a falutól külön, a piac mellett állt azon a helyen, amelyet ma Brdonak, illetve Gradinának neveznek és ahol ma a daruvári sportrepülőtér található. A kolostorból mára semmi sem maradt, de a 18. század végén egy Taube nevű utazó még azt írta róla, hogy Daruvártól délnyugatra a régi idők egy szép emléke látható és a romok alapján bizonyos, hogy itt egykor pezsgő élet volt. Az épület földszinti része akkor még állt, bár belülről szét volt dúlva. A középkori Dimičkovina a falutól északnyugatra, a Toplicától és Ljudevit Selotól délre fekvő Kućište vagy Tursko groblje nevű helyen feküdt. Itt ma is gyakran találnak téglatöredékeket és csontokat. A virágzó középkori településeket a 16. század közepén pusztította el a török. Ezután ez a terület több mint száz évig lakatlan pusztaság volt.
A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podborie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Daruvar (Gornji)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Daruvar (Gorni)” néven 50 házzal és 313 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 368, 1910-ben 995 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején (1861 és 1909 között) az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a cseh, 44%-a szerb, 4%-a magyar, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 36%-a cseh, 30%-a szerb, 25%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 436 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága[szerkesztés]
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 368 | 528 | 622 | 752 | 857 | 995 | 944 | 1.087 | 798 | 820 | 945 | 774 | 671 | 603 | 569 | 436 |
Nevezetességei[szerkesztés]
- A falu északnyugati részén a Toplicától és Ljudevit Selotól délre fekvő Kućište vagy Tursko groblje nevű hely középkori lelőhely. Valószínűleg itt volt a középkori Dimičkovina (magyarul Dimickföld) falu. Ezen a helyen sok téglatörmelék és csontok kerültek elő. A középkori településből mára csak a négyszög alakú plató és a középkori földvár sáncai keleti részének nyomai maradtak fenn. Mivel a terület szakadatlan mezőgazdasági művelés alatt volt a régészeti leletek többsége megsemmisült.
- A falu helyén a középkorban a Podborje (Hévízkővár) nevű település állt. Temploma és kolostora ma Brdonak, illetve Gradinának nevezett helyen volt ahol ma a daruvári sportrepülőtér található. A kolostorból mára semmi sem maradt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 127. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 25. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források[szerkesztés]
- A község hivatalos honlapja (horvátul)
- Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Archiválva 2020. szeptember 25-i dátummal a Wayback Machine-ben ISBN 9789537442071 (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk[szerkesztés]
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
