Gornji Daruvar

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Daruvar
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségDaruvár
Jogállás falu
Irányítószám 43500
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 436 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság204 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Daruvar (Horvátország)
Gornji Daruvar
Gornji Daruvar
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 35′ 30″, k. h. 17° 11′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 35′ 30″, k. h. 17° 11′ 15″

Gornji Daruvar (csehül: Horní Daruvar) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Daruvárhoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 43, közúton 56 km-re délkeletre, Daruvár központjától 3 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Toplica jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A régészeti leletek alapján területe már a kőkorszakban is lakott volt. A település határában, a Daruvári-medencét délről lezáró magaslaton kőkorszaki leletek, köztük kőszerszámok kerültek elő. Szakemberek arra következtettek, hogy itt őskori település és temetője volt.

A falu helyén a középkorban a Podborje nevű település állt, mely birtokközpont vásáros hely volt plébániatemplommal és a Szent Ilona tiszteletére szentelt bencés kolostorral. A templom és a kolostor a falutól külön, a piac mellett állt azon a helyen, amelyet ma Brdonak, illetve Gradinának neveznek és ahol ma a daruvári sportrepülőtér található. A kolostorból mára semmi sem maradt, de a 18. század végén egy Taube nevű utazó még azt írta róla, hogy Daruvártól délnyugatra a régi idők egy szép emléke látható és a romok alapján bizonyos, hogy itt egykor pezsgő élet volt. Az épület földszinti része akkor még állt, bár belülről szét volt dúlva. A középkori Dimičkovina a falutól északnyugatra, a Toplicától és Ljudevit Selotól délre fekvő Kućište vagy Tursko groblje nevű helyen feküdt. Itt ma is gyakran találnak téglatöredékeket és csontokat. A virágzó középkori településeket a 16. század közepén pusztította el a török. Ezután ez a terület több mint száz évig lakatlan pusztaság volt.

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A teljesen kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Podborie” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Daruvar (Gornji)” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Daruvar (Gorni)” néven 50 házzal és 313 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. 1857-ben 368, 1910-ben 995 lakosa volt. A 19. század végén és a 20. század elején (1861 és 1909 között) az olcsó földterületek miatt és a jobb megélhetés reményében jelentős számú cseh telepedett le itt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 48%-a cseh, 44%-a szerb, 4%-a magyar, 3%-a horvát anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 36%-a cseh, 30%-a szerb, 25%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 436 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
368 528 622 752 857 995 944 1.087 798 820 945 774 671 603 569 436

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A falu északnyugati részén a Toplicától és Ljudevit Selotól délre fekvő Kućište vagy Tursko groblje nevű hely középkori lelőhely. Valószínűleg itt volt a középkori Dimičkovina (magyarul Dimickföld) falu. Ezen a helyen sok téglatörmelék és csontok kerültek elő. A középkori településből mára csak a négyszög alakú plató és a középkori földvár sáncai keleti részének nyomai maradtak fenn. Mivel a terület szakadatlan mezőgazdasági művelés alatt volt a régészeti leletek többsége megsemmisült.
  • A falu helyén a középkorban a Podborje (Hévízkővár) nevű település állt. Temploma és kolostora ma Brdonak, illetve Gradinának nevezett helyen volt ahol ma a daruvári sportrepülőtér található. A kolostorból mára semmi sem maradt.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]