Gornji Uljanik

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Gornji Uljanik
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségGerzence
Jogállás falu
Irányítószám 43507
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 116 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Gornji Uljanik (Horvátország)
Gornji Uljanik
Gornji Uljanik
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 32′ 15″, k. h. 17° 03′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 32′ 15″, k. h. 17° 03′ 00″

Gornji Uljanik falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Gerzencéhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 44, közúton 56 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, a 26-os számú főttól keletre, a Čavlovica-patak bal partján, a Prasica-patak torlolatának közelében fekszik.

Története[szerkesztés]

Területe már a török megszállás előtt is lakott volt, erre utalnak a Čavlovica-Brda régészeti lelőhely leletei. A térséget a 16. század közepén szállta meg a török. A lakosság legnagyobb része az ország biztonságosabb részeire menekült, másokat rabságba hurcoltak. Ezután ez a vidék mintegy száz évre lakatlanná vált. A török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1700 körül III. Arsenije Čarnojević pravoszláv szerb pátriárka vezetésével nagyszámú szerb lakosság telepedett le Pakrác és Daruvár környékére. Miután újraalakították Pozsega vármegyét Uljanik a szomszédos településekkel együtt a pakráci uradalom része volt. Több tulajdonos után 1765-re a vármegye főispánjának gróf daruvári Jankovich Antalnak a birtoka lett. Jankovich aki kiemelkedő szerepet játszott a vármegye fejlesztésében ide is telepített újabb jelentős számú lakosságot. A település 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Mali Uljenik” néven szerepel. Később, a 19. század második felében a határán átfolyó patakról a Prasice nevet viselte.

Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. A településnek 1857-ben 191, 1910-ben 447 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a kedvező megélhetési feltételek hatására jelentős számú magyar és cseh lakosság telepedett le a faluban. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 61%-a horvát, 14%-a szerb, 11%-a magyar, 11%-a cseh anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 63%-a horvát, 10%-a cseh, 9%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 116 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
191 0 0 390 461 447 506 446 393 378 345 281 222 168 130 116

(1857-ben és 1890-ben Prasice néven, 1869-ben és 1880-ban lakosságát Uljanikhoz számították. 1900-ig településrészként. 1981-ben lakossága Uljanički Brijeg kiválásval csökkent.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]