Brezovac (Belovár)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Brezovac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBelovár
Jogállás falu
Irányítószám 43000
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 1080 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság125 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Brezovac (Horvátország)
Brezovac
Brezovac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 16° 50′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 30″, k. h. 16° 50′ 00″

Brezovac falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovár központjától légvonalban 3, közúton 4 km-re délre, a megyeszékhely közvetlen szomszédságában, a Belovačka-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A falu a török uralom után keletkezett, amikor a 17. századtól a kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. A település először 1610-ben „Bresowlany” néven 9 pravoszláv vlach portával tűnik fel a korabeli összeírásban. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Brezovacz” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Brezovecz” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Brezovecz” néven 22 házzal és 115 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 214, 1910-ben 429 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 31%-a szerb, 22%-a német, 14%-a cseh, 14%-a horvát, 10%-a magyar anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. Lakossága a megyeszékhely szomszédsága miatt dinamikusan növekedett. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 85%-a horvát, 6%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 1.080 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
214 232 269 394 365 429 494 522 654 625 701 846 933 1.046 1.113 1.080

Nevezetességei[szerkesztés]

A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt szerb pravoszláv temploma a 19. század második felében épült a korábbi templom helyén, melyet már az első katonai felmérés térképe is ábrázol. Egyhajós épület félköríves keletelt szentéllyel, a nyugati homlokzat előtt álló harangtoronnyal. A templomot temető övezi.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)