Mali Bastaji

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mali Bastaji
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségĐulovac
Jogállás falu
Irányítószám 43531
Körzethívószám (+385) 43
Népesség
Teljes népesség 112 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság170 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Mali Bastaji (Horvátország)
Mali Bastaji
Mali Bastaji
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 17° 17′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 39′ 00″, k. h. 17° 17′ 00″

Mali Bastaji falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 44, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin, a Krivaja-patak jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés]

A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bastaja” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Basztazy Dolnyi vel. Mali” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Basztazi Dolni v. Mali” néven 31 házzal és 169 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]

1857-ben 210, 1910-ben 464 lakosa volt. A 19. században akkori birtokosa a Jankovich család német anyanyelvű lakosságot telepített be ide. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a német, 45%-a szerb anyanyelvű volt. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt állt, 1991. november 14-én az Otkos-10 hadművelet során foglalták el a horvát Nemzeti Gárda alakulatai. 2011-ben 112 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
210 324 215 397 431 464 472 501 190 199 212 188 154 124 129 112

(1869-ben Velika Maslenjača lakosságát is ide számították.)

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]