Mali Bastaji
| Mali Bastaji | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Đulovac |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43531 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 111 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 170 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 59″, k. h. 17° 19′ 11″45.649600°N 17.319800°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 59″, k. h. 17° 19′ 11″45.649600°N 17.319800°E | |
 | |
Mali Bastaji falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 44, közúton 54 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 7, közúton 9 km-re északkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység nyugati lejtőin, a Krivaja-patak jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A térség a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Bastaja” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Basztazy Dolnyi vel. Mali” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Basztazi Dolni v. Mali” néven 31 házzal és 169 ortodox vallású lakossal találjuk.[3]
1857-ben 210, 1910-ben 464 lakosa volt. A 19. században akkori birtokosa a Jankovich család német anyanyelvű lakosságot telepített be ide. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 52%-a német, 45%-a szerb anyanyelvű volt. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Pozsega vármegye Daruvári járásának része volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A település 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 93%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború során kezdettől fogva szerb ellenőrzés alatt állt, 1991. november 14-én az Otkos-10 hadművelet során foglalták el a horvát Nemzeti Gárda alakulatai. 2011-ben 112 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 210 | 324 | 215 | 397 | 431 | 464 | 472 | 501 | 190 | 199 | 212 | 188 | 154 | 124 | 129 | 112 |
(1869-ben Velika Maslenjača lakosságát is ide számították.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 39. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 23. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
- Daruvár turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A község rendezési terve (horvátul)
- Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia Archiválva 2018. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
