Đurđic (Ivanska)
| Đurđic | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Ivanska |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43231 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 156 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 47′ 25″, k. h. 16° 50′ 29″45.790143°N 16.841407°EKoordináták: é. sz. 45° 47′ 25″, k. h. 16° 50′ 29″45.790143°N 16.841407°E | |
 | |
Đurđic (magyarul: Gyurgyic) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Ivanskához tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Belovártól légvonalban 12, közúton 20 km-re délre, községközpontjától 4 km-re keletre, Ivanska és a Nartai tórendszer között fekszik.
Története
[szerkesztés]A település és plébániája már a középkorban is létezett. 1334-ben a Zágrábi egyházmegyéhez tartozó plébániák összeírásában „ecclesia beati Georgii” alakban említik. 1501-ben Bálint nevű plébánosát „Valentinus plebanus de Hemovcz” néven említik.[2] A falu középkori Hemovec neve már korábban, 1400-ban és 1499-ben is szerepel. A települést és középkori templomát 1552-ben elpusztította a török. A lakosság az ország biztonságosabb északnyugati területeire menekült. A térség ezt követően közel száz évig lakatlan volt.
A falut a török kiűzése után a 17. század közepén katolikus horvát lakossággal telepítették be. 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Gyurgyicz” néven szerepel. Nevét Szent György tiszteletére szentelt templomáról kapta. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Gyurgyicz” a neve.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Gyurgyicz” néven 81 házzal, 412 katolikus vallású lakossal találjuk.[4] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része lett. A településnek 1857-ben 410, 1910-ben 455 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 1993 óta az önálló Ivanska község része, azelőtt Csázma községhez tartozott. 2011-ben a településnek 203 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]| Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 410 | 378 | 399 | 435 | 403 | 455 | 445 | 418 | 488 | 465 | 512 | 459 | 354 | 282 | 258 | 203 |
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent György vértanú tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája középkori eredetű, már 1334-ben említik. A középkori templomot lerombolta a török és csak a 17. században betelepülő horvát lakosság építette újjá barokk stílusban. 1701-ben a štefanjei plébánia részeként említik újra. Kisméretű, keletelt, egyhajós épület félköríves szentéllyel, fa harangtoronnyal. Az épület védett műemlék.
Kultúra
[szerkesztés]- A település gazdag népi hagyományokkal rendelkezik. Ma is őrzik a "Đurđara" népszokását. Szent György nap alkalmából fiatalok friss hajtású bükkfaágakból font kosárral énekelve járják a falu házait köszöntve az ott élőket. Szent György napi dalokat énekelnek.
- 1931-ben alapították az Ogranak művelődési egyesületet, melyet 2005-ben KUD "Sloga-Đurđic" néven alapítottak újra. Ma tíz idősebb és 28 fiatal taggal, valamint 5 fős tamburazenekarral működik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. 2021 Croatian census: population data by age, sex, settlement. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Josip Buturac: Popis srednjovjekovnih župa zagrebačbe županije 1334. i 1501. godine (horvátul)
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 226. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 149. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. március 16.)
Források
[szerkesztés]- Ivanska község hivatalos oldala (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
- KUD Sloga Đurđic (horvátul)
További információk
[szerkesztés]- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
