Kostanjevac (Berek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kostanjevac
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeBelovár-Bilogora
KözségBerek
Jogállás falu
Irányítószám 43233
Körzethívószám (+385) 44
Népesség
Teljes népesség 143 fő (2011)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság162 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kostanjevac (Horvátország)
Kostanjevac
Kostanjevac
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 40′ 00″, k. h. 16° 53′ 15″Koordináták: é. sz. 45° 40′ 00″, k. h. 16° 53′ 15″

Kostanjevac (1910 és 1981 között Kostanjevac Berečki) falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Berekhez tartozik.

Fekvése[szerkesztés]

Belovártól légvonalban 26, közúton 32 km-re délre, községközpontjától 11 km-re délkeletre, a Monoszlói-hegység keleti lejtőin, Begovača és Velika Mlinska között, a Suhi- és Ribnjak-patakok összefolyásánál fekszik.

Története[szerkesztés]

A középkorban ez a vidék Garics várának uradalmához tartozott. A térséget 1544-ben szállta meg a török. A település délről a török hadakkal érkezett pásztorok letelepedésével keletkezett 1550 körül. A mintegy száz évnyi török uralom után a területre a 17. századtól folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. Az itt maradtak mellé a 17. század közepén elsősorban a Lonja és a Szávamentéről, majd később Zengg és Lika vidékéről települt be a katolikus horvát lakosság.

1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Kosztainovecz” néven szerepel. A Horvát határőrvidék részeként a Kőrösi ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Kosztanyevecz” néven találjuk.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Kosztanjevecz” néven 60 házzal, 306 katolikus vallású lakossal találjuk.[3] A település 1809 és 1813 között francia uralom alatt állt.

A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország része, Belovár-Kőrös vármegye Garesnicai járásának része lett. A településnek 1857-ben 386, 1910-ben 646 lakosa volt. Lakói mezőgazdaságból, állattartásból éltek. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a fiatalok elvándorlása miatt lakossága folyamatosan csökkent. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. A délszláv háború idején mindvégig horvát kézen maradt. 2011-ben a településnek 143 lakosa volt.

Lakossága[szerkesztés]

Lakosság változása[4][5]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
386 393 418 645 682 646 618 681 634 629 563 358 249 190 147 143

Nevezetességei[szerkesztés]

A falu közepén, a főutca mellett áll Szent Erasmus tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]